Andrassew Iván, a Népszava rovatvezetője: Ahhoz a többséghez tartozom, amelyik számos törpe vagy óriás minoritáshoz tartozik. Vagy azért, mert úgy született, vagy azért, mert ezt választotta. Például származásom dacára és hajlamaimtól függetlenül zsidó, cigány és buzi vagyok mindaddig, amíg kurucinfo, Jobbik meg ilyen félvilági alakmányok létezhetnek Magyarországon. Ha normális, EU-konform országban élnék, akkor csak egy öregedő, sokgyerekes, baloldali, mégis inkább liberális, környezettudálékos, ateista hírlapíró lennék, aki szépírói hajlamaival is küzd. Vagyis a kis többséghez tartozom. A régihez.
Arató András, Klubrádió: Némi gondolkodás után rájöttem, valójában itt egy szocio-halmazelméleti kutatásról van szó. Elsősorban is tisztázandó az egyén szabad választásának kérdése, hogy ti. van-e beleszólásom a hovatartozásomba. Ha nincs, és továbbmegyünk ezen a szálon, akkor vajon a halmazé-e a döntési jog vagy valamely külső erő, egy kvázi felettes én, sőt jelen esetben egy felettes ő diszponál a befogadásról. Rögzítendő paraméter a többség fogalma is: szükséges-e hozzá, hogy tagjai többen legyenek nem tudom, mihez képest, hiszen úgy tűnik, valójában egy deklaratív társadalmi izéről van szó. Vegyük most szemügyre a törpe minoritást. Lehet például a funkciója – a villámhárítóhoz hasonlóan – a levegőben felhalmozódott gyűlölet levezetése (viktimológiai megközelítés) vagy éppen ellenkezőleg, a levezettetés (világtengely-elméletek). Ha az ember nem figyel oda, egyszer csak benne találja magát az új törpe majoritásban vagy valami másban. Aggódni azonban nem kell, mert napjaink permanens genezisében holnap már úgysem érvényes.
Avar János, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője: Reményem szerint a még újabb, vagyis a következő új többséghez, hiszen amint magától a pillanatnyi többség önjelölt vezérétől megtudhattuk, többségek jönnek, többségek mennek (csak a hatalomvágy állandó). Ahhoz a törpe minoritáshoz viszont végképp nem szeretnék tartozni, amelyik önkényesen értelmezi a jogállamot, mikor mi tetszik neki. Mert szerintem ez a felfogás még a pillanatnyi új többségen belül is erősen kisebbséginek tekinthető. S talán még el is gondolkoztatja e többség többségét.
Bolgár György rádiós újságíró: Én mindig a többséghez szeretnék tartozni, kérem szépen, akár régi, akár új, mert a többségben általában többen szoktak lenni, és akik többen vannak, erősebbek, mint akik kevesen, én meg ugyebár inkább lennék erős, mint gyenge. Hát még ha az a kisebbség törpe! Éppen ezért megértem én az Orbán urat, aki mindig azt szeretné, ha az övé lenne a többség, valamint az első és az utolsó szó, a köztük lévő szavakról már nem is beszélve. Jobb úgy beszélni, hogy az embert felállva ünnepli a többség, mint úgy, hogy közben síppal, dobbal és keresetlen szavakkal próbálják belefojtani a szót. Csak azt nem értem, hogy ez a régi és új többség miért van még mindig a mélyben. Miért kell elnökileg felszólítani, hogy föl a mélyből, aki magyar? Merjünk már többen lenni, azt a hétszázát! Az Orbán úr pedig hozzon magával még egy többséget, hátha ezzel az újjal sem megy semmire!
Elek István közíró, a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány elnöke: Az új többségen belüli törpe minoritáshoz. Vagyis egyfajta harmadik úton járok most is, mint mindig, mióta az eszemet tudom. Annál ugyanis rendre ellentmondásosabbnak, árnyaltabbnak látom a helyzetet, hogysem fenntartás nélkül, észrevehetetlenül belesimulhatnék bármiféle többségbe. Így vagyok ezzel most is.
Farkasházy Tivadar, a Hócipő volt főszerkesztője: Nem tudom eldönteni, mert most írom össze azokat a foglalkozásokat, akikre holnaptól kezdve nincs szükség: bíró, rendőr, ügyész, ügyvéd, alkotmánybíró, jegyző, polgármester, miniszter, miniszterelnök, menjenek isten hírével, micsoda munkanélküliség lesz itt. Ja, még egy eszembe jutott, képviselő!
Lang Györgyi, Pa-Dö-Dő: Világéletemben szerettem volna valamivel kilógni a többiek közül, de úgy érzem, az új többségben annyi óriás van, úgyhogy tiszta mázli nekem ez a törpe minoritás, mert innen legalább a széltem-hosszam miatt kilógok.
