A Simon Wiesenthal Központ arra kérte a magyar Külügyminisztériumot, indítson hivatalos vizsgálatot annak feltárására, hogy magyar diplomaták milyen szerepet játszhattak a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor hazatelepülésében.
Efraim Zuroff, az izraeli Wiesenthal Központ náci vadász akciójának igazgatója a kérést tartalmazó, Göncz Kinga külügyminiszternek címzett levelében felhívta a figyelmet Képíró Sándornak arra a korábbi kijelentésére, miszerint a Buenos Aires-i magyar nagykövetség hivatalnokai tudtak argentínai tartózkodásáról, majd 1996-ban úgy informálták őt, nyugodtan hazatérhet Magyarországra, mivel nem folyik hivatalos eljárás ellene.
Polgár Viktor külügyi szóvivő megerősítette, hogy a Magyarország izraeli nagykövetségére eljuttatott levelet az Izraelben tárgyaló Göncz Kinga külügyminiszter csütörtökön megkapta.
Zuroff a levélben négy kérdést tett fel. „Ismert volt-e a Buenos Aires-i magyar diplomaták előtt Képíró Sándor tartózkodási helye? Ha igen, mióta?”, „Ezt az információt továbbították-e Budapestre, és ha igen, pontosan kinek?”, „Valóban úgy tájékoztatták-e a követség képviselői Képírót, hogy következmények nélkül hazatérhet?”, „Lehetséges, hogy a Képíró 1944-es és 1946-os ítéletére vonatkozó dokumentumokat a magyar tisztviselők elrejtették vagy esetleg megsemmisítették?”
Emlékeztetve arra, hogy éppen hat hónapja adta át a magyar ügyészségnek a Képíró Sándorra vonatkozó információkat, Efraim Zuroff arra kérte a külügyminisztert, hogy „azonnal kezdeményezzen nyomozást azon tisztázatlan körülmények feltárása érdekében, melyek az ügyet körülveszik, és tegyen meg minden Öntől telhetőt annak érdekében, hogy az ügy a lehető leghamarabb sikeresen záruljon”.
A háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ – az Utolsó Esély nevű akciójának keretében végzett – kutatásai szerint a jelenleg 92 éves Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett. Két per is indult ellene, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Képíró az ítélethirdetéskor már Ausztriában tartózkodott, ahonnan később Argentínába ment, s onnan települt haza 1996-ban.
A Képíró-ügyet a Fővárosi Bíróság vizsgálja. A bíróságnak a jelenleg ismert adatok alapján nincs tudomása az 1946-ban hozott ítéletről, amelynek alapján Efraim Zuroff szerint elítélhetnék Képíró Sándort – mondta el a Fővárosi Bíróság szakkollégiumának vezetője az MTI-nek január végén.
Sem Képíró erkölcsi bizonyítványában, sem a hadtörténeti, sem az országos levéltárban nem leltek rá az Efraim Zuroff tudomása szerint 1946-ban hozott ítéletre. Jelenleg a bíróságon történész szakértő bevonásával annak az ítéletnek a végrehajthatóságát vizsgálják, amelyet Képíró délvidéki vérengzésben való részvétele kapcsán hozott 1944-ben egy magyar katonai bíróság. Amennyiben nem évült el az ügy, intézkedhetnek az 1944-ben hozott ítélet végrehajtásáról.
BPI-info
Forrás: www.bpi.hu
