Az auschwitzi koncentrációs és haláltábor felszabadulása emléknapjának apropóján egy fontos tényre világítottak rá német történészek: az emlékhelyeken felhalmozott korabeli fotók sokszor pontatlanul vagy akár teljesen rosszul vannak feliratozva, ami a holokauszttagadók számára maga a bizonyíték a náci népirtás meg nem történtjére. A buchenwaldi emlékhely azonban felvette a kesztyűt az ilyen esetek ellen, és harcot indított a képek eredetiségének tisztázása érdekében.
nyarán került Buchenwaldba
MagyarországrólA kezdeményezésnek köszönhetően az új, pontosított fotó-adatbank immár mindenki számára hozzáférhető az interneten, közel 600 képet tekinthetnek meg az érdeklődők. Arólékos munkával tudományos kutatók egy csoportja minden egyes fotó eredetét megvizsgálta, s csak ezután válhattak az adatbank részévé, így a buchenwaldi emlékközpont elmondhatja magáról, hogy ők rendelkeznek az első forráskritikus képgyűjteménnyel.
A gyűjtemény a náci bűntettek képdokumentációjának új fejezetét is jelzi: ezután már nem a sokkhatás kiváltása lesz a leglényegesebb, hanem elsősorban inkább a képenkénti tudományos felülvizsgálat.
„Magas labda holokauszttagadók számára”
Volkhard Knigge, a buchenwaldi emlékhely vezetője a kutatásról nyilatkozva a Spiegel Online-nak elmondta, hogy volt olyan fotó, amit egyszer Buchenwaldra, egyszer Dachaura, egyszer Nordhausenre vonatkoztattak a feliratok.
Ez a hanyagság azonban fatális következményekkel járt. „Ez egy hihetetlenül magas labda revizionisták és holokauszttagadók számára,” hiszen ők maguk is apró pontatlanságokat használnak fel elméletük bizonyítására, miszerint a náci bűntettek egyáltalán meg sem történtek.
A tagadók találékonyságát nem szabad alábecsülni – figyelmeztet Knigge, hiszen tevékenységük során ők is „tudományos” módszereket alkalmaznak. Eszerint volt már arra is példa, hogy az auschwitz-birkenaui romokból kémiai mintát vettek annak bizonyítására, hogy ciklon-B gázt soha nem is használt ott senki.
Ennek fényében a fotódokumentáció hanyag kezelése állandó melegágyat biztosított a tagadók számára, hiszen a képek csak ritkán vannak feliratozva, vagy ha igen, rosszul – a fényképet készítő személy pedig gyakran ismeretlen, vagy már halott.
Intő jel: hamburgi Wehrmacht-kiállítás
A buchenwaldi láger új barakkjaiba
költöztetik a foglyokat
1937 júliusábanA fotókkal való laza bánásmód évekkel ezelőtt a hamburgi Wehrmacht-kiállítás készítői számára is végzetes lépést jelentett. Hat évvel ezelőtt ugyanis be kellett zárniuk, és teljesen átdolgozniuk a kiállítást, miután történészek szarvashibákat fedeztek fel a feliratozásban. Már ez az eset is épp elég okot szolgáltatott azoknak, akiknek már eleve a kiállítás témája sem volt ínyükre, s akik alaptevékenységként is a náci hadsereg katonáinak jó hírét kívánják öregbíteni.
A kiállítás bezárása után felállításra került egy tudományos bizottság, mely néhány fotó eredetének vizsgálata közben megállapította, hogy ugyanaz a fotó öt különböző képarchívumban öt különböző felirattal van ellátva. A kiállítás rendezői ezt a tényt nem vizsgálták meg, és például olyan bűncselekményeket, melyeket a szovjet titkosrendőrség követett el német katonák számlájára írtak. Ez pedig óriási hiba.
A vizsgálat végén a kutatók „az átadott dokumentumokkal való körültekintő bánásmódot” javasolták, különösen ami a fotókat illeti. Ez az eset nem csak az adott kiállítás kezdeményezőinek, hanem más múzeumoknak és emlékhelyeknek is mindenkori figyelmeztetés.
Lágerhétköznapok képeken
Portré a rabokról 1945 áprilisábanMa már az aktuális forráskritikus buchenwaldi fotógyűjtemény nem csak a közismert „koncentrációstábor felvételeket” tartalmazza, amelyek például kényszermunka és az éhség miatt elpusztult emberek hullahegyeit ábrázolják, hanem a borzalom képei közé bekerültek építőipari munkákat megörökítő felvételek, foglyok portréi, vagy a láger áttekintő térképe is, ahol a nemzetiszocialisták 50 ezer embert pusztítottak el.
Az új archívum összeállításánál kísérletet tettek ara, hogy minden képnél kiderítsék a felvevő személyét, nyilatkozta Holm Kirsten projektvezető.
Így ki kellett deríteniük, hogy az SS megrendelésére készült-e az adott felvétel, hogy a lágert higiénikus javítóintézetként tűntessék fel, vagy amerikaiak akarták németeknek bizonyítani polgártársaik tetteit, vagy talán egy fogoly titkos felvételéről van szó, aki kínzói ellen bizonyítékokat próbált gyűjteni.
Az emlékhely kutatói munkájuk során néhány hamisítványra is bukkantak: az NDK-történészei ugyanis még kevésbé támaszkodtak a történelmi tényekre. Az egykori tábor antifasiszta kommunista gondnokai túl kicsinek találták azt a hullahegyet, melyet az amerikaiak fényképeztek le a tábor felszabadításakor, mivel a hasonló témájú, Auschwitban készült felvételek sokkal több holttestet mutatnak. Így hát két hullahegyet összeragasztottak, hogy a borzalmat fokozzák…
A kutatók a képek precíz rendbetétele után azt remélik, hogy munkájuk hozzájárult a sok hiteles dokumentum bizonyító erejének növeléséhez, egyúttal a holokauszttagadók tevékenységének megnehezítéséhez.
