Jogilag nehézkes elégtételt venni a Schmidt Mária állítólagos – utóbb hamisnak bizonyult – híváslistáját közlő kurucinfo szélsőséges honlap kiadóin. A portál nevét lefoglaló magánszemély egy legális „strómancég” mögé bújt, szervere ráadásul nem is Magyarországon van, ami igencsak megnehezíti a nyomozók dolgát – mondták szakemberek. Pedig a rendőrség előtt nem ismeretlen a honlap főszerkesztője, aki ellen eljárást lehet indítani, ha bizonyítják: ő tette fel a jogsértő adatokat az internetre.
Nem reménytelen, de nem is kecsegtet gyors és biztos eredménnyel, ha a hatóságok megpróbálnak nyomozni a kurucinfo internetes oldalon elhelyezett hamis Schmidt Mária-híváslista ügyében. Az adatvédelmi biztos ismét felhívta a figyelmet arra: jogellenes adatkezelés történt. Péterfalvi Attila azonban megjegyezte: amikor a portál korábban hozzáférhetővé tette ismert újságírók, bírák, ügyészek telefonszámát és lakcímét, felszólította az üzemeltetőt, hogy ezeket törölje, de válaszra sem méltatták, tovább pedig nem léphetett, mert nincs nyomozati jogköre. Jelen esetben azonban többről is lehet szó, mint jogellenes adatkezelésről, mert – ha emiatt valakit jelentős érdeksérelem ér – lehet beszélni bűncselekményről, melynek büntetési tétele egy év szabadságvesztés is lehet. Az ítélkezési gyakorlatban nincs ilyen precedens, ezért legalábbis kétséges az eset megítélése. Péterfalvi végül azt mondta: „a szélmalomharcnak is van eredménye”, mert bár nehéz perelni amiatt, hogy külföldön van a szerver, „meg lehet találni az elkövetőket, ha nagyon akarják”.
Egyetért ezzel Magyar György ügyvéd is, merthogy a személyes adattal való visszaélés közvádas bűncselekmény. Lapunknak azt mondta: a helyzet „internecces”, mert az internet meglehetősen szabályozatlan. Nem egyértelmű például, hogy az internetes közlés mikor lépi át a véleménynyilvánítás, illetve a jó ízlés határát. Mint mondta, Schmidt Mária magánvádas büntetőeljárást kezdeményezhet rágalmazásért, a Vodafone pedig – ahonnan az utóbb hamisnak bizonyult lista állítólag kikerült – polgári peres eljárásban követelhet elégtételt jó hírneve megsértéséért. Az elkövető azonosítása érdekében a magánvádas büntetőeljárásban a bíróság felkérheti a rendőrséget további adatgyűjtésre vagy felhasználhat más ügyből szerzett bizonyítékokat. Ha a nyomozás fényt derít az adatok feltöltőjének kilétére, a bíróság dönt arról, hogy a büntetőeljárás érdemben lefolytatható-e. Magyar szerint a vádemeléshez szükséges, hogy visszakövethető legyen a vitatott tartalom feltöltője, s beazonosítható a személyes felelősség. Jogi út tehát van, csak nehézkes a bizonyítás.
Lapunk kiderítette, hogy a kuruc.info domaint (internetes címet) 2005 decemberében regisztrálta a Domains by Proxy Inc. nevű vállalkozás, amely az amerikai Arizona állam Scottsdale településén működik. A vállalkozás azonban csak „stróman”, ugyanis lényege éppen az, hogy honlapjukon keresztül bárki regisztrálhat domainnevet évi fenntartási díj befizetése ellenében. Az amerikai cég titokban tartja a regisztráló személyazonosságát, fenntartja azonban, hogy ha jogi procedúra indul, úgy a tartalom szerkesztője, vagyis a regisztráló adatait kiadja az illetékeseknek. Ezt a szerződésben a regisztráló is elfogadja. Tehát a magyar hatóságoknak az amerikai társszerveken keresztül a Domains by Proxyval kell felvenni a kapcsolatot, hogy a bírósági vagy rendőrségi eljáráshoz adatokhoz juthasson.
Ez sem reménytelen, de nem biztos, hogy célt érnek vele a hatóságok – tudta meg lapunk az Országos Rendőr-főkapitányság internetre specializálódott nyomozócsoportjánál. Gazdag Tibor alezredes lapunknak az ügy kapcsán általánosságban elmondta: az, hogy egy szervert nem Magyarországon üzemeltetnek, annyiban nehezíti az ügyet, hogy a véleménynyilvánításhoz és a személyhez kapcsolható jogokhoz való jog „ütközésének” határa országonként eltérő. Ami itthon már bűncselekménynek számít, az elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban még nem az, mert „belefér” a véleménynyilvánítás határaiba – mondta. Ekkor a magyar hatóságok hiába kérnek jogsegélyt az adott ország szerveitől. Az alezredes felhívta azonban a figyelmet arra, hogy egy magyar állampolgárt felelősségre lehet vonni az általa elkövetett jogsértésért, ha ezt Magyarországon teszi, még akkor is, ha a szerver egy másik országban van, hiszen itt tölti fel rá a vitatott tartalmat. Ehhez azonban biztosan be kell azonosítani az illetőt – mondta. Erre is megvannak az eszközeik – mondta, ám részleteket már nem árult el.
A kurucinfo főszerkesztőjének neve nem ismeretlen a magyar hatóságok előtt. Lapunk kiderítette, hogy az egykor a Magyar Demokratában publikáló Molnár Balázs (a honlapon mint „egyéb adminisztrációs munkatárs” van feltüntetve) és egy szűk, hat-nyolc fős szerkesztői gárda áll a kurucinfo mögött. Molnárnak pedig már többször is volt dolga a rendőrséggel. Először tavaly október elején – nem sokkal azután, hogy a kurucinfo közölte az MTV-székház elleni ostromban részt vevők ügyében eljáró bírák nevét, címét és telefonszámát – tartott lakásán házkutatást a rendőrség, s eljárás is folyt ellene „jogosulatlan adatkezelés” címén. Később, az október 23-i zavargások idején vették több társával őrizetbe, majd három napot töltött előzetes letartóztatásban. A gyorsított tárgyalás elsőfokú, elmarasztaló ítélete ellen Molnár fellebbezett, másodfokon pedig nemrég felmentette őt és társait a Fővárosi Bíróság, mert az eljáró bíró ítélete szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek előzetes bejelentés nélküli gyakorlása – bár nem jogszerű – nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.
Lengyel Tibor
Keretes cikkek
A kurucinfo „impresszuma”
Kiadja: WBY Ltd. – azonosíthatatlan vállalkozás Az igazgatótanács elnöke: Jan Haugwitz B.a.H. (Haugwitz János XV. századi zsoldosvezér, Mátyás király Fekete Seregének főparancsnoka) Kiadóigazgató: Libényi János (szabósegéd, 1853-ban merényletet kisérelt meg Ferenc József császár ellen) Executive producer: Héjjas Iván (a fehérterror hírhedt különítményparancsnoka) Helyettes főszerkesztő: Hohenstauf Frigyes (I. Barbarossa Frigyes német-római császár, a „rőtszakállú” uralkodó a XII. századból) PR-manager: Jaross Andor (a német megszállást követően belügyminiszter, több „zsidórendelet” megalkotója) Kommunikációs igazgató: Rákay Fülöp (a név Rákay Philipre, a Fidesz nagygyűlései „ceremóniamesterére” utalhat, aki lapunknak azt mondta: ezt visszautasítja, és fel fogja szólítani a portált, hogy távolítsák el nevét a honlapról)
„Visszalő” a provokátor
Ellentámadásba lendült a honlap, miután kiderült: Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca államtitkára és Bene László országos rendőrfőkapitány is szigorú és alapos vizsgálatot ígért a Schmidt-híváslista közlése ügyében. A kurucinfón közölt szerkesztőségi „válasz” szerint semmit sem tehetnek, mert „magyarországi hatóságnak nincs jogköre eljárni külföldi orgánum ellen”. Az üzenet úgy zárul: „Csak tessék, Kondorosi elvtárs, derítsen fel nagy hatékonysággal. Ja, és kéne a mobilszáma is.”
Becsaptak már másokat is
Nem csak a kurucinfót húzta csőbe valaki a Schmidt Máriának tulajdonított híváslistával, előfordult más médiumokkal is. Ilyen volt legutóbb az az eset, amikor Zádor Ervin, az 1956-os melbourne-i olimpia magyar-szovjet vízilabdadöntőjének vérző arcú hőse cáfolta, hogy ő írta a Magyar Nemzetben megjelent, neki tulajdonított levelet, amelyben lekommunistázta Gyurcsány Ferencet. Korábban a Népszabadság közölte azt a Teller Edének tulajdonított hamis levelet, amelyben valaki a világhírű atomtudós nevében az ellenzéket ostorozta, amiért az a kormányt támadja antidemokratikus módszerekkel. Akad persze példa arra is, hogy a közölt levél valódi, de vitatható módon jutott a szerkesztőség birtokába. Ilyen volt az az eset, amikor a Magyar Nemzet a Népszava főszerkesztője és a lap tulajdonosa közötti bizalmas elektronikus magánlevelet közölte.
