Forrás: Magyar Hírlap

www.magyarhirlap.hu

Háttér 2007-01-28 22:37

Politikai akarat = elektromos energia

Le a szénhidrogénekkel

Az EREC és a Greenpeace megtalálta a megoldást a világ nagy problémájára. A megújuló energiaforrások elegendő energiát termelnek az emberiségnek, ráadásul úgy, hogy megakadályozzák a globális felmelegedést – óvatosabban: a klímaváltozást. Van benne üzlet.

A világ egyik fele füstöl, a másik pedig egyszerűen hatékony (fotó: Reuters – China Daily )

Az EREC nem egyéb, mint a Megújuló Energia Európai Tanácsa – European Renewable Energy Council. A Greenpeace környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetet talán már mindenki ismeri. Ez a két csoport bízta meg a German Aerospace Centert, hogy készítsen jóslatot a világ energiakilátásairól, különös tekintettel arra, hogy meg kell akadályozni a klímaváltozást. A terjedelmes jelentés a múlt hét közepén jelent meg, sokat mondó címmel: Energy [R]evolution, A sustainable world energy outlook – azaz: zárójeles forradalom a fenntartható energiaellátásban. Esetleg evolúciós folyamat 2050-ig.

Érdemes kitérni a „globális felmelegedés” és a „klímaváltozás” szavak használatában lévő finom különbségekre – hiszen ezt magától értetődően kapcsolják össze az energiaellátással. Egy magyar szakértő a minap azt mondta, hogy már az 1990-es évtized első felében tudományosan megerősítették a globális felmelegedés (global warming) tényét.

Újabban viszont a felmelegedés hívei inkább a „klímaváltozás” szót használják. Egy másik neves magyar szakértő időközben módosította álláspontját. Ma már úgy véli, hogy a felmelegedéssel, az ezzel járó többletenergiával még csak elbírna a Föld (a fölös meleg kiegyenlítődik, kisugárzódik), de a jelenség helyileg rendkívüli időjárási helyzeteket hoz létre. Jönnek az orkánok, a viharok, az özönvizek és a szárazságok stb.

Az utolsó felvonás

Sehogy sem lehet világosan látni, mert a Föld történetében az ember csak az utolsó felvonás legutolsó másodpercében jelent meg, és a mai sivatagokban is találtak az ipari forradalom előtti korokból származó néhai esőerdőkre, pálmafákra utaló nyomokat. A szkeptikusok szerint akkora rendszereket, mint például a Földet övező légköri burok, nem lehet 150-200 év alatt gyárkéményekkel és autókkal manipulálni. A tízezer évvel ezelőtti jégkorszakhoz képest azonban valóban melegebb van. Az ember sokat hisz magáról, ha azt hiszi, ő fűtött be – mondják.

A vita odáig fajult, hogy az Egyesült Államokban némelyek elvennék a meteorológusdiplomát a kételkedőktől, bizonyos Scott Pelley televíziós tudósító pedig a holokauszttagadókhoz hasonlította a globális felmelegedést elutasítókat.

„Nekünk annyi” – voltaképpen ezt mondja ki a klímaváltozással foglalkozó ENSZ-csúcsszervezet (IPCC), amely összefoglaló jelentését csak február 2-án teszi közzé. Az viszont kiszivárgott, hogy a legalább 2500 tudós által összeállított vélemény szerint úgy elrontottuk az emberiség jövőjét, hogy még akkor is legalább ezer évig fog emelkedni a tengerek szintje, ha azonnal csökkentjük az üvegház hatású gázok kibocsátását.

Paradox módon az IPCC azt mondja, hogy a vulkánkitörésekből származó por és a levegőben található szennyeződések az utóbbi évtizedekben „valószínűleg” fékezték is a felmelegedést, mert visszaverték a napsugárzást a világűrbe. Több vulkánnak kellene kitörnie…

Le a szénhidrogénekkel

Az IPCC jelentése azt állítja, hogy az emberi tevékenység okozta az akár ezer évre elnyúló felmelegedést. A primitív számtan szerint ha nem csökkentjük azonnal a felére a károsanyag-kibocsátást, akkor a felmelegedés tovább tart, hatása akár kétezer évig is húzódik, a tengerek szintje még magasabb lesz.

Ezt a problémát igyekszik megoldani az EREC és a Greenpeace jelentése. A szakértők szerint elérhető célkitűzés, hogy 2050-re alternatív energiaforrások – szél, nap, biomassza és egyebek – szolgáltassák a világ villamosenergia-igényének csaknem hetven százalékát, illetve a hőigény (fűtés) 65 százalékát. Ha a világ tétlen marad, akkor 2050-re az energia iránti igény megduplázódhat.

Világ kormányai, egyesüljetek

Lényeg az – írták a szerzők -, hogy meg kell alkotni a közeli jövő energiaellátási menetrendjét, fel kell rajzolni az oda vezető utat. Általa – és persze az energiafelhasználás hatékonyságának növelésével – egyrészt szavatolni lehet a fenntartható gazdasági növekedést, másrészt meg lehet akadályozni a klímaváltozást. Sven Teske, a Greenpeace klíma- és energiacsoportjának vezetője szerint a következő 43 év alatt csaknem a felére lehet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. „Jelenleg öt fő energiaforrásunk van; olaj, szén, földgáz, nukleáris és vízenergia. A mi elképzeléseinkben viszont a nap- és szélenergia, a geotermikus és bioenergia, valamint a vízenergia szerepel” – mondta Sven Teske a BBC-nek. Szerinte 2050-re a szénhidrogéneket leginkább már csak a közlekedésben és a szállításban használják majd.

A szkeptikusok azonban rámutattak arra, hogy például Kína sorra építi a fosszilis energiaforrásokon nyugvó erőműveit, mert azok hiányában képtelen lenne fenntartani szédítő iramú, évi tíz százalékot meghaladó gazdasági növekedését. A megoldás: a fejlett és gazdag országoknak ezt azzal kell kiegyensúlyozniuk, hogy szigorú hatékonysági szabványokat állítanak fel, energiatakarékos autókat, háztartási és elektromos berendezéseket használnak – mondta Teske. A Föld egyik fele füstöl, a másik pedig hatékony.

Sven Teske és Arthouros Zervos, az EREC vezetője a jelentés előszavában azt írta, hogy a megújuló energiaforrások mind gyorsabb és hatékonyabb elterjedése és felhasználása elsősorban a politikai akarat függvénye. Globális szinten, az élet minden területén bátorítani kell a szükséges – és hatalmas – beruházásokat. Mindehhez szükséges, hogy a kormányok akarata találkozzék. Ha így lesz, már 2030-ra a megújuló és tiszta forrásokból lehet szavatolni a világ energiaigényének 35 százalékát is. Ha nem, jön a legrosszabb forgatókönyv. A világ átlaghőmérséklete 2050-re több mint két Celsius-fokkal emelkedik, „s ennek katasztrofális következményei lesznek a környezetre, a gazdaságra és az emberi társadalomra”.

Annyi bizonyos, hogy az egyedi politikai akaratok globális szinten összegződni látszanak. Az Európai Bizottság nemrég tette közzé az energiával kapcsolatos stratégiai terveit, de a politikai akarat megakadt azon, hogy törvényben korlátozzák az autók szén-dioxid-kibocsátását. George W. Bush amerikai elnök is engedékenyebbnek mutatkozott az unió helyzetéről szóló beszédében a klímaváltozás kérdéseiben, de nem adta jelét annak, hogy szövetségi törvénybe akarná foglalni a korlátozásokat. Az Egyesült Államok nem ratifikálta az 1997-es kiotói egyezményt sem, amely mellesleg késve, csak 2005-ben lépett hatályba. A nemzetközi szerződés célkitűzései – már most látható – irreálisak.

Elv és üzlet

Van azonban egy ajzószer, amely hatásosabb lehet minden politikai akaratnál és nemzetközi szerződésnél, ha a Föld tiszta levegőjéről és az emberi környezetről van szó. Az Energy [R]evolution előszavában Sven Teske és Arthouros Zervos megemlíti: a megújuló energiaforrások ipara tavaly 38 milliárd dolláros üzletág volt – 26 százalékkal nagyobb, mint 2005-ben. Talán ezért keltett figyelmet az is, hogy kilenc amerikai óriáscég társulási megállapodást – US Climate Action Partnership – hozott létre, és célul tűzte ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus és kötelező erejű csökkentését. A kilencek levelet írtak Bush elnöknek: „Azonnal cselekednünk kell – és tudunk is -, hogy a klíma védelme érdekében összehangolt, gazdasági alapokon nyugvó, a piac által szabályozott intézkedéseket tegyünk.”

A nagyvállalatok egyáltalán nem rejtették véka alá, hogy a „környezetiparban” nagy lehetőséget – pénzt – látnak. Tény, hogy a fejlett ipari országokban a következő évtized alatt egyszerűen lejár a meglévő erőművek „szavatossága”: újakat kell építeni, mégpedig a mai csúcstechnológia szintjén. S ha már kell az új erőmű – és az energia -, miért ne legyen tiszta.

Az elmúlt évtizedekben a minőség egyik legfontosabb mutatója – a hatékonyság mellett – legapróbb terméktől a legnagyobbakig a környezetbarátság lett. A tiszta termék – az energia is – jóval piacképesebb minden másnál. Nehéz felmérni hogy az Energy [R]evolution céljai tarthatók-e a következő 43 évben. A politikai akaratot azonban már régen felülírta az a normális emberi igény, hogy tiszta legyen a levegő, a környezet, és nem csak miattunk, hanem a bolygó állatai, növényei és élővilága miatt is.

A vita még nem ült el teljesen arról, hogy a globális felmelegedést, vagyis a klímaváltozást valóban az emberi tevékenység okozza-e. A világon nincs olyan globális kapcsoló sem, amellyel egy csapásra meg lehet szüntetni a levegő és a környezet szennyezését. Revolúció így biztosan nem lesz, de legalább az ember bizonyítja, hogy a képes az evolúcióra – morálisan és persze szigorúan piaci alapon.

Fodor György

Comments are closed.