Médiakutatás négy országban
Varró Szilvia 2007. január 28. 10:03
Kevéssé előítéletesek a kelet-európai újságok, hírportálok és televíziós hírműsorok – erre az eredményre jutott egy nemzetközi vizsgálat. A Kurt Lewin Alapítvány koordinálásával kutatók tavaly november 3. és december 1. között négy országban vizsgálták a média kisebbségekkel kapcsolatos műsorait.
A vizsgálat célja az volt, hogy visszajelezze a sajtó számára, hogyan mutatják be a bevándorlókat, a nemzeti kisebbségeket, valamint a menekülteket. Ligeti György, a vizsgálatot vezető Kurt Lewin Alapítvány vezetője a Hírszerzőnek elmondta: a kutatással azt kívánták megnézni, hogy a média kontrollálja-e a hatalmat, és objektíven tájékoztat-e. „Olyan világban élünk, ahol sokak számára a média szinte az egyetlen tájékozódási felület a világ dolgairól, a média pedig nemcsak visszatükrözi, de alakítja is a valóságot.”
Az osztrák sajtó nem zsidózik
A kutatók Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában hasonló médiumokat figyeltek meg: egy országos bal-, illetve jobboldalinak tartott napilapot, egy bulvárlapot, egy vidéki napilapot és egy gazdasági-társadalmi hetilapot elemeztek. Emellett három-három hírportál (köztük a Hírszerző), valamint egy kereskedelmi tévé hír- és magazinműsorát figyelték.
A valóságot alakítják
Mind a négy országban a hivatalosan nemzeti kisebbségnek számító csoportok, valamint a bevándorlók, menekültek, „idegenek” (kínaiak, törökök, afgánok, feketék, balkániak stb.) médiaábrázolását figyelték, de követték a zsidósággal kapcsolatos tartalmakat is. Érdekesség, hogy a kutatók Ausztriában sem direkt, sem burkolt antiszemita megnyilvánulással nem találkoztak. Magyarországon a célzás szintjén volt ilyen.
Etikai problémák
Az első eredmények láttán az a kutatók érzése, hogy az újságok, internetes portálok, televíziós hírműsorok nem előítéletesek, a cikkek és a műsorok sokkal inkább a társadalmi felelősségvállalás, egyfajta etikai kódex hiányáról árulkodnak.
Ameddig például a három posztszocialista országban (Csehország, Magyarország és Szlovákia) elsősorban a cigánysággal foglalkozik a média, addig Ausztriában a fókusz inkább a bevándorlókra helyeződik. Függetlenül ugyanakkor attól, hogy a kereskedelmi televízió egészen más helyet tölt be például Magyarországon, mint Ausztriában, mégis: a tematikából kínosan hiányoznak a színesbőrűek. Míg az osztrák és a szlovák médiában inkább a bulvársajtó az előítéletesebb, addig Magyarországon a kutatók szerint a választóvonal a keresztény-konzervatív, illetve a baloldali-liberális sajtótermékek között húzódik.
Nem bántják a médiát
A vizsgált időszakban a magyar médiumok főleg a romákkal foglalkoztak: a Blikk például 46 cikkében foglalkozik a legnagyobb magyarországi kisebbséggel, de a többi napilap sem marad el sokkal emögött. Kevesebb szó esett a bevándorlókról és menekültekről.
Ligeti György elmondta: kutatásukkal partnerséget keresnek a médiával, közös gondolkodást szeretnének arról, hogy lehet egyszerre szórakoztatni és objektív módon információt közölni – nem „ostorozni” akarják a médiát. Tisztában vannak vele, hogy a műsorkészítőknek sokszor nagyon kevés idejük és lehetőségük van arra, hogy tájékozódjanak egy-egy esemény kapcsán, ez pedig nehezíti az objektív és többoldalú tájékoztatást.
A kutatás részletes eredményeit később közlik.
