A bíróság a határozathozatalra készülve eljárási hibát észlelt, ezért a tárgyalást február 8-ára napolta
A törvény szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.
Az előre bejelentett ítélethirdetés váratlanul elmaradt csütörtökön a Fővárosi Bíróságon abban a perben, amelyik az egyházi vezetők esetleges titkosszolgálati múltjával kapcsolatos. A bíróság a határozathozatalra készülve eljárási hibát észlelt, ami miatt a tárgyalást február 8-ára napolta. A döntés precedens értékű lehet, hiszen ilyen súlyú hasonló ügyben még nem született ítélet Magyarországon.
Eddig két hasonló, de kisebb társadalmi súlyú ügyben született elsőfokú ítélet a Fővárosi Bíróságon. A bíróság egy önkormányzati képviselőről és egy volt ügyészről állapította meg nem jogerősen, hogy közszereplők. Az ügyész esetének pikantériája, hogy ő később maga is megfigyelt személy lett, a megfigyelésével kapcsolatos adatok viszont nem nyilvánosak.
A pert Kozák Dániel újságíró kezdeményezte, mert amikor meg akarta ismerni a négy nagy történelmi egyház több prominens vezetőjének aktáit, közülük egyedül Bölcskei Gusztáv református püspök ismerte el hogy ő közszereplő, márpedig ez a feltétele az adatok hozzáférhetőségének.
A bírósági ügy alperesei, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott országos felügyelője, Szebik Imre, az Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök- püspöke, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnöke, Seregély István, és korábbi alelnöke, Bosák Nándor és volt titkára, Veres András, akik vitatják közszereplő voltukat.
A tárgyaláson Kozák Dániel azzal érvelt, hogy a közéleti viták során gyakran egybemosódnak az erkölcsi és a politikai kérdések, így az egyházi vezetők akkor is a politikai közvélemény formálói, amikor erkölcsi, társadalometikai kérdésekben foglalnak állást. Egri Oszkár, Zoltai Gusztáv jogi képviselője szerint viszont helytelen lenne a politikai véleményformálás fogalmát parttalanul alkalmazni. A katolikus püspökök jogi képviselője, Bodorovich Jenő pedig azzal érvelt, hogy a közvélemény formálása nem azonos a politikai közvélemény „feladatszerű” alakításával, márpedig a törvény szerint ez az egyik feltétele annak, hogy valakit közszereplőnek minősítsenek.
Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.
hirado.hu/FH/MTI
