Közszereplők-e a főpapok: ítélet elhalasztva
2007. január 25. 15:29
MNO
Eljárási okokból elhalasztotta a főpapok közszereplői minőségének megállapításáról szóló perben a határozathozatalt a Fővárosi Bíróság (FB) csütörtökön. Az eljáró bíró közölte: még tisztázni kell, hogy a törvény szabta 30 napos határidőn belül fordult-e 2005 szeptemberében bírósághoz az állambiztonsági levéltár elutasító levele után a felperes. Ezért az elsőfokú határozat kihirdetését február 8-ára halasztották.
A per előzménye, hogy 2005-ben, Kozák Dániel újságíró, a felperes megkeresésére egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.
Így alperessé vált Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
Hasonló jellegű ügyekben eddig két első fokú, nem jogerős ítélet született.
Az FB egy helyi önkormányzati képviselő és egy volt ügyész esetében egyaránt úgy határozott, hogy hivataluk gyakorlása idejére megállapítható közszereplői minőségük.
A törvény megfogalmazása szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.
A katolikus egyházi vezetők jogi képviselője szerint a közhatalom gyakorlása a katolikus egyházi vezetők esetében kizárt, mert azt az egyházi törvény tiltja. Mint mondta, a katolikus egyházi vezetők nem formálják feladatszerűen a politikai közvéleményt, így csak erkölcsi kérdésekben nyilvánítanak véleményt.
A per megindítása előtt a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv elismerte közszereplői mivoltát, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője ezért nem vált az eljárás alperesévé.
Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.
(mti)
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2007
