Népszabadság * Serfőző Melinda * 2007. január 26.
Két lány, aki sohasem ismerte egymást. Sorsukban számtalan közös vonás található: mindketten naplót vezettek, mindketten zsidók voltak, és mindketten megszenvedték a háborút. Csak egyikük élte túl.
Nagyecséri Ecséry Lilla 1928-ban földbirtokos, nagypolgári családba született, a zsidótörvények miatt azonban családja sokat szenvedett, édesanyját el is veszítette. Lilla a háború alatt is írta naplóját, amelynek 1944. és 1945. februárja közötti része könyv formában is megjelent. Heyman Éva tizenhárom évesen került Auschwitzba, és az utolsó pillanatig kitartott – akkor azonban az orosz csapatok közeledtére maga Mengele terelte fel az addig bujkáló Évát a krematóriumba tartó teherautóra.
Ennek a két fiatal, tizenéves lánynak a történetéből Balázs Ágnes írt színdarabot A piros bicikli címmel, amelynek premierje a napokban volt a Spinozában. Az időből és térből kiemelt történetet korabeli filmslágerek és rádióbejátszások kötik mégis az adott korhoz.
Az alkotók célja, hogy a legfiatalabbakban is tudatosítsák a holokauszt borzalmait, hogy az ne ismétlődhessen meg. A darab ezért két tizenéves kislány szemszögéből láttatja az eseményeket, hiszen egy másik gyerek fájdalma, akitől elveszik féltve őrzött kerékpárját csak azért, mert zsidó, jóval átélhetőbb a hasonló korú nézők számára, mint a deportálás vagy a gázkamrák sokkoló képei.
A két főszerepet Szoták Andrea és Gesler Lili játssza a Radó Gyula rendezte egyfelvonásos darabban, amelyet legközelebb január 28-án tűznek műsorra este hét órakor a Spinoza Házban (Budapest VII., Dob u. 15.).
