Új roham a keresztény Európáért Időpont: 2007-01-23 09:16:36
A tetszhalott európai alkotmány felélesztését célzó német erőfeszítések arra bátorították az egyházi vezetőket, hogy ismét kampányt kezdjenek a földrész keresztény örökségének a dokumentumban történő megemlítéséért.
Angela Merkel német kancellár a hétvégén a Focus magazinnak nyilatkozva leszögezte: Európának továbbra is foglalkoznia kell a kereszténység témájával az alkotmány kapcsán. Ezzel mintegy reagált katolikus és protestáns egyházi vezetők felhívásaira, akik az evangélikus lelkész leányaként született berlini kormányfőtől várják a kérdés napirenden tartását a június végéig tartó német EU-elnökség alatt.
Úgy tűnik azonban, az Európai Unió aligha kíván túlmenni azon, hogy a dokumentum előszavában utaljon Európa „kulturális, vallási és humanista örökségére”. Ebben a megfogalmazásban 2004-ben sikerült megállapodni, miután a Vatikán és a katolikusnak elkönyvelt országok erőteljes hadjáratot folytattak a kérdésben.
„Amikor az európai vezetők azon fáradoznak, hogy megtalálják a Római Szerződés 50. évfordulóján kiadandó nyilatkozat egységet sugárzó szövegét, akkor aligha kívánnak új vitás pontot belefoglalni a szövegbe” – vélekedett Hugo Brady, a londoni Centre for European Reform munkatársa.
Egyetért vele egy uniós tagállam brüsszeli nagykövete, aki szerint „semmiféle esély nincs a vita újbóli megnyitására”.
Brady szerint az egyházak legföljebb abban reménykedhetnek, hogy egyértelműbb utalás történik a vallásra abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kormányfői készülnek elfogadni március 25-én Berlinben, az Európai Gazdasági Közösség (az EU jogelődje) alapító iratának számító Római Szerződés 50. évfordulóján. Ám egyelőre még ez is kétséges.
A kampány élére bíborosok és érsekek álltak, amikor kiadták a brüsszeli székhelyű Európai Közösségek Püspöki Konferenciájának nyilatkozatát. Ebben azt sugallták, hogy a berlini nyilatkozat említse meg Európa gyökerei között a kereszténységet is.
Karl Lehmann bíboros, a német püspöki kar elnöke, és Friedrich Wetter bíboros, München érseke január elején síkraszállt a hit megemlítéséért Európa gyökerei között. „Nem akarunk Isten nélküli államot, sem Isten nélküli Európát” – jelentette ki Wetter bíboros.
Portugáliában José da Cruz Policarpo bíboros, Lisszabon érseke úgy fogalmazott, hogy „kulturális szempontból gyalázat és tudatlanság volna, ha a majdani alkotmányos szerződés előhangja nem tenne említést Európa zsidó-keresztény múltjáról”.
A német evangélikus egyház, amely Európa legnagyobb protestáns egyházai közé tartozik, közölte: „továbbra is támogatja, hogy (az alkotmányban) világos utalás történjék Istennel szembeni felelősségünkre és a zsidó-keresztény hagyomány jelentőségére”.
A német születésű XVI. Benedek pápa nem vállal olyan mértékű szerepet a katolikusok kampányában, mint lengyel születésű elődje tette, amikor az alkotmány szövegezése folyt. A jelenlegi pápa „álláspontja Európával kapcsolatban árnyaltabb, mint II. János Pál idealizmusa volt” – jegyezte meg Brady.
Meglátása szerint az EU aligha fogja elfogadni a kereszténységre való utalás befoglalását az újraélesztett alkotmányba olyan időszakban, amikor tárgyalásokat folytat Ankarával a túlnyomórészt muzulmán Törökország esetleges tagságáról. „A geopolitika nem kedvez ennek – vélte Brady. – Az alkotmányos szerződés újratárgyalásakor a vallásra történő utalás a témák fontossági sorrendjének a legaljára kerül majd.”
