Haumann Máté először látható együtt édesapjával, Haumann Péterrel a filmvásznon. Vecsernyés János Emelet című alkotásának ma este tartják a díszbemutatóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A tehetséges fiatal színész Londonban folytatta tanulmányait. Magyarországon több színházban játszik, de a külföldi karrier lehetősége is foglalkoztatja.
– Los Angelesben is van már ügynöke. Hamarosan ott is forgat?
– Ez inkább annyit jelent, hogy az illető lehetőséget lát bennem, úgy gondolja, minden esélyem megadatott arra, hogy helytálljak kint is.
– Mi az, ami érdekes lehet önből külföldön?
– Minden, ami itthon is érdekessé tehet. De kinti szemmel nézve talán az európaiságom. A kultúrám, az egyéniségem, amely kicsit eltér az ott megszokottól. Meghatározó képzést kaptam Londonban, jól beszélek angolul, többen azt mondták, a kinti életrajzomban nem is kellene feltüntetnem, hogy külföldi színész vagyok. Az is jelentős tapasztalatot jelentett, hogy a BBC egyik rádiósorozatában szerepelhettem.
– Nem lehetséges, hogy egy külföldi szerződés vágyával nem létező kék madarat kerget?
– Nem. Ehhez én túlságosan következetes vagyok. Bízom abban, hogy valóban kapok munkát. Nem az a típus vagyok, aki hirtelen itt hagy csapot-papot a semmiért. Ha a kék madarat kergetném, akkor nem dolgoznék itthon. De több színházban is játszom, nem kint ücsörgök egymagamban, és várom, hogy megcsörrenjen a telefon. Megtehettem volna, hogy ha törik, ha szakad, Londonban maradok, mert eltökéltem, hogy mindenáron ott akarok színész lenni. Ez butaság lett volna. Mindenhol dogozom, ahol jó lehetőség nyílik jó munkára.
– Ritkán fordult elő, hogy magyar színész külföldön lényeges tényezővé vált.
– Az pedig még talán egyáltalán nem fordult elő magyar színésszel, hogy olyan komplett képzésben lehetett része, mint nekem Londonban. Minket nem engedtek elszállni a színiiskolában, kifejezetten a munkára és a következetességre neveltek, és azt is elmondták, mennyire kicsi az esélyünk arra, hogy munkát kapjunk. Nekem pedig itthon most bőven van munkám, hiszen a Spinoza Házban és már Kecskeméten is játszom a Nizsinszkij utolsó tánca című monodrámát, és emellett a Radnótiban, az Örkényben és a Nemzetiben is fontos szerepet kaptam. Ez mind boldoggá tesz.
– Most éppen az egyik főszerepet játssza az Emelet című filmben.
– Egy igen tehetős üzletlánc-tulajdonos fiát játszom, akinek már minden megadatott az életben, de mégis megszállottként, sajátos rögeszmével lázad a körülményei ellen. A forgatókönyvet Kertész Imre Detektívtörténet című kisregényéből írta Radnay Annamária és Vecsernyés János. Az üzletlánc-tulajdonost az édesapám alakítja, akivel utoljára tizenhárom-tizennégy évesen volt alkalmam együtt fellépni színpadon. Közös filmben már szerepeltünk ugyan, Gárdos Péter A brooklyni testvér című alkotásában és a Sorstalanságban, de ezekben nem volt közös jelenetünk, most először vagyunk együtt láthatók a filmvásznon.
Bóta Gábor
