Népszabadság * N. Kósa Judit * 2007. január 24.
Íme a harmadik a huszonegybőlKép: Reviczky ZsoltFelépültekor, 1859 szeptemberében még a mai képénél is monumentálisabbat mutatott a pesti zsidó hitközség reformszellemben megvalósult, hatalmas zsinagógája, amely Európában ma is a legnagyobbnak számít. Tornyai csaknem negyvennégy méter magasak, az épület ötvenhárom méter hosszú, huszonhat és fél méter széles. Akkoriban a térdéig sem értek a környező, klasszicista Pest egy-két emeletes lakóházai.
A környék az évtizedek során lassan átalakult – megnőttek a környező épületek, és a kezdetben házak közé szorított templom mellett 1897-ben megnyitották a Wesselényi utcát – de Ludwig Förster korszakos újításnak számító, öntöttvas tartószerkezetű temploma ma is lenyűgöző látványt kínál.
Képgaléria: Dohány utcai zsinagóga
Modernitás és hagyománykeresés találkozott ebben az épületben is: a merész technikai megoldások ötvöződtek a keleties stílussal, a salamoni templom „eredetijét” kutató rekonstrukciós kísérletekből táplálkozó elemekkel. A korabeli ásatások eredményeire utal a magasított, félköríves árkádsor, akárcsak a két hagymakupolás torony, miközben a toronypár a keresztény templomokra is tesz egy előzékeny, az egyenjogúság felé haladó kor reformszellemét tükröző utalást.
A zsinagóga belső tere is bazilikális, a háromhajós, kazettás mennyezetű csarnokteret három oldalról karzatok ölelik körül. Az öntöttvas oszlopok és a felülről is beengedett fény légies jelleget ad a teremnek, amelyben a gazdagon díszített, kisebb hagymakupolával koronázott – Feszl Frigyes tervezte – Tóra-szekrény a leghangsúlyosabb elem. A mára felújított, ötezer sípos orgona eredetijén a megnyitón Liszt Ferenc és Saint-Saens játszott. A lenyűgöző teremben egyszerre akár hatezer ember is elfér, az ülőhelyek száma is több háromezernél.
A zsinagóga az 1930-as évek elején egészült ki egy múzeummal, kultúrteremmel, a Hősök udvarával és a Hősök templomával. Az utóbbi előtti téren ma az 1991-ben felavatott holokauszt-emlékmű áll. (N. K. J.)
