Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai nem rendíthetik meg Irán eltökéltségét atomprogramjának végrehajtásában – hangoztatta Mahmúd Ahmadinezsád elnök vasárnap, miközben a Le Monde francia napilap egy olyan teheráni kormányjelentést ismertetett, amely súlyos következményekkel számol arra az esetre, ha Iránt széles körű nemzetközi szankciókkal sújtanák nukleáris programjának folytatása miatt.
„Ha még tíz határozatot fogadnak is el, annak semmiféle hatása nem lesz az iráni gazdaságra és politikára” – hangsúlyozta az iráni végrehajtó hatalom feje a parlamentben elmondott beszédében.
Ahmadinezsád idézte Ali Hamenei ajatollahot, Irán vallási és politikai vezetőjét, aki arra figyelmeztetett, hogy „Irán egyetlen hivatalos képviselőjének sincs joga meghátrálni” az ország atomprogramja körül kialakult helyzetben.
Az ENSZ BT tavaly december 23-án büntetőintézkedéseket léptetett életbe Iránnal szemben, miután az – a korábbi sürgetések ellenére – nem hagyott fel urándúsítási munkálataival, egyebek közt azonnali hatállyal felfüggeszteni rendelve Iránnak az atomfegyverek elterjesztése tekintetében kényesnek minősülő valamennyi nukleáris tevékenységét.
Iráni hivatalos tényezők keményen reagáltak a világszervezet határozatára, kifejezve országuk szándékát, hogy „a korábbinál még eltökéltebben” folytassa a nukleáris tevékenységet.
Az iráni elnök mindazonáltal a hazai közvélemény növekvő elégedetlenségével kénytelen szembenézni a BT-határozat elfogadása óta, s azóta, hogy követői vereséget szenvedtek a decemberi önkormányzati választásokon.
Teherán külvilág felé mutatott rendületlen eltökéltségnek ugyanakkor nyilvánvalóan ellentmond az a bizalmas kormányjelentés, amely az iráni külügy-, illetve védelmi minisztérium irányításával készült el, s amelynek egy példányát a Le Monde-nak – mint azt internetes oldalán írja – sikerült megszereznie.
A jelentés a francia lap szerint „a lehető legnagyobb politikai erőfeszítéseket” ajánlja tenni annak érdekében, hogy Irán „elkerülhesse a büntető intézkedéseket, s megvédhesse nemzeti érdekeit és becsületét”.
Az Ahmadinezsád elnöknek már átadott dokumentum a Le Monde szerint kimutatja, hogy az esetleges nemzetközi szankciók évi 1,5-2 milliárd dollár bevételkiesést okozhatnak az olajban gazdag országnak.
Egyfelől hangsúlyozza annak fontosságát, hogy derülátó üzenetekkel nyugtassák meg az iráni lakosságot: Irán képes elviselni a szankciókat, másfelől viszont kimutatja, hogy az esetleges kemény szankciók destabilizálhatják az egész országot.
„Irán rákényszerülne nemzeti prioritásainak megváltoztatására, és forrásainak többségét arra kellene fordítania, hogy elejét vegye bármilyen nagyobb társadalmi elégedetlenségnek” – áll a jelentésben a Le Monde ismertetése szerint.
Mohszen Rezai, a legfelsőbb iráni politikai döntőbírói testület titkára, amelyet Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt államfő irányít, a Dubajban megjelenő, al-Bajan című kormánylapban azt állította, hogy az Egyesült Államok lázadást készül szítani Iránban, s hogy a két ország közötti összeütközés elkerülhetetlen.
George Bush amerikai elnök „Iránnal szemben ellenséges stratégiát követ (…). A következő két hónapban az egész világ előtt nyilvánvalóvá válik ez a stratégia” – mondta a lapnak Rezai, aki az 1980-88-as iraki-iráni háborúban a forradalmi gárdisták parancsnoka volt.
A teheráni illetékes szerint Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Iránnal szemben elrendelt gazdasági blokádot egy kormányellenes felkelés szítására fogja felhasználni.
Támogatást fog nyújtani iráni ellenzéki mozgalmaknak, akciókat kezdeményez Iránon belül, és kampányt indít egy „vallásháború” kirobbantása érdekében.
Rezai nem zárta ki esetleges amerikai rakétatámadások lehetőségét sem iráni nukleáris létesítmények ellen.
Ali Laridzsáni iráni nukleáris főtárgyaló még szombaton úgy nyilatkozott, hogy az iráni fegyveres erők készen állnak szembeszállni minden, az ország nukleáris létesítményei ellen irányuló fenyegetéssel szemben.
A teheráni állami televízió pedig vasárnap azt jelentette, hogy a Forradalmi Gárda alakulatai újabb rakétakísérleteket hajtanak végre egy vasárnap kezdődő háromnapos hadgyakorlat keretében, első ízben azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa büntetőintézkedéseket rendelt el Iránnal szemben.
Utoljára két hónapja hajtott végre hadgyakorlatot az iráni hadsereg. Akkor egy – akár izraeli célpontokat is elérni képes – Sahab-3 típusú rakétát teszteltek.
Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök vasárnap szenvedélyes felhívással fordult a világhoz, hogy mielőbb fékezze meg Irán nukleáris törekvéseit, gazdasági szankciókkal sújtva a teheráni rezsimet.
Az izraeli politikai és biztonsági elit évente megtartott herclijai konferenciáján az ellenzéki vezető azt is mondta, el akarja érni, hogy nyugati cégek – függetlenül az ENSZ-esetleges intézkedéseitől – „önként” léptessenek életbe szankciókat Irán ellen.
Ez sokkal hatékonyabbnak is bizonyulhat – vélte, felidézve a dél-afrikai apartheid rendszer sikeres elszigetelésének példáját.
MTI
