Továbbra is fenntartaná az Európai Parlament a fegyverembargót Kínával szemben – derül ki a strasbourgi plenáris ülésen csütörtökön elfogadott jelentésből, amely más tagállamok mellett Magyarországot is jó példaként említi mint olyat, ahol a katonai felszerelések külföldön végzett kereskedelme engedélyköteles.
Az EP nagy többséggel fogadta el a fegyverexportról szóló éves jelentést, amelyben – a sajtószolgálat tájékoztatása szerint – egyebek között állást foglalt amellett, hogy alakítsák a fegyverkivitelt szabályozó kódexet közös állásponttá, és fordítsanak nagyobb figyelmet a fegyvereket importáló országok hátterére és az emberi jogok tiszteletben tartására.
Az unió fegyverkivitelről szóló magatartási kódexét 1998-ban fogadták el. Ez közös szabványokat határoz meg a katonai felszerelések kiviteléről, de jelenleg jogilag nem kötelező érvényű dokumentum. A közös állásponttá alakítás kötelezné a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikat igazítsák a kódexben foglaltakhoz.
„Az uniós tagállamok világszerte a legfőbb fegyverexportőrök közé tartoznak. 2005-ben az EU-tagállamok fegyvert szállítottak többek között Kínába, Kolumbiába, Etiópiába, Eritreába, Indonéziába, Izraelbe és Nepálba” – hivatkozik a szöveg a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentésére.
A képviselők azt javasolják, hogy „a tagállamok hozzanak létre egy olyan jegyzéket, amely azokat az országokat tartalmazza, amelyek fegyveres konfliktusokban vesznek részt, és amelyek felé a fegyverexportot elvben tiltani kell”. Ezt figyelembe véve a parlament felszólítja a tagállamokat, hogy „a közel-keleti régióba irányuló fegyverexportról szóló politikáikat hozzák összhangba a magatartási kódexszel”.
Kínával kapcsolatosan a parlamentnek az az álláspontja, hogy „az embargót nem szabad feloldani mindaddig, amíg nem következik be egyértelmű és tartós javulás az emberi jogok, valamint a társadalmi és politikai szabadságok vonatkozásában”. A parlament általános kritériumként alkalmazná az emberi jogok tiszteletben tartását is.
A parlament felszólítja azon tagországokat, amelyek még nem tettek eleget a fegyverkereskedelemről szóló közös álláspontnak, hogy „dolgozzanak ki egy ütemtervet, és kövessék olyan országok példáját, amelyekben a katonai felszerelések külföldön végzett kereskedelme engedélyköteles, ilyen tagország például Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia”.
A jelentéstevő jónak tartja, hogy „az Egyesült Államok kiterjesztette a katonai exportot ellenőrző szabályozást a magánkézben lévő biztonsági cégekre is”, és hasonló lépés megfontolására szólít fel az unión belül is.
MTI
