Mégis kell az önrész Időpont: 2007-01-17 16:32:31
Úgy tűnik, csalódniuk kell mindazoknak, akik abban reménykedtek, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) tavalyi év végi javaslata nyomán önrész felmutatása nélkül igényelhetnek lakásvásárlási, vagy ingatlan-felújítási hitelt. A kereskedelmi bankok ugyanis ellenzik a jegybank által megfogalmazott tervezetet, amely esetleges érvénybe lépése esetén sem lesz kötelező érvényű a kereskedelmi pénzintézetek számára: ajánlás lévén saját maguk dönthetik el, hogy alkalmazzák-e azt.
Benedek Levente, a Volksbank sepsiszentgyörgyi fiókintézetének igazgatója szerint nagy kockázatot jelentene a bankok számára, ha ezentúl nem kérnének önrészt az ingatlanvásárlásokra igényelt hitelek esetében. Jelenleg ugyanis ingatlanvásárláskor a pénzintézet az összeg 75 százalékát állja, míg a maradék 25 százalékot a vásárlónak kell kifizetnie.
Eközben a bank jelzálogként a teljes ingatlant számolja fel. Tehát mintegy 130 százalékban biztosítja be magát arra az eshetőségre, ha az ügyfél nem törleszti a felvett hitelt. Ezt főként az ingatlanpiaci árak folyamatos változásaival indokolják. Igaz ugyan, hogy az árak elmúlt években növekedtek, de nehéz megjósolni, hogy az adott épület mennyit ér majd 30 év múlva, vagyis az átlagos törlesztési idő lejártával.
A Krónikának nyilatkozó Benedek Levente szerint ugyanakkor egyes romániai nagyvárosokban jelenleg az európai uniós átlagnál drágábbak a lakások, éppen ezért hamarosan olcsóbbak lesznek az ingatlanok. Az ingatlanpiaci szakértők főként az 1990 előtt épült tömbházlakások árának visszaesését vetítik elő. Szerintük ugyanis amint megfelelő mennyiségű új lakás épül, a régi ingatlanok árai drasztikusan csökkenni fognak.
A romániai Bankok Országos Egyesületének elnöke szintén azzal érvel, hogy a túlfűtött ingatlanpiac bármikor összeomolhat.A bankpiaci elemzők azonban valószínűnek tartják, hogy a kisebb bankok, amelyek számára fontos a piaci részesedés növelése, élni majd a lehetőséggel, és ha nem is törlik az önrészt, csökkentik annak arányát. Ám szerintük ez mindenképp a kamatláb és a különböző illetékek növelésével fog járni.
Ha a BNR tervezete ajánlásként életbe is lép, az az előírás érvényben marad, hogy a havi törlesztés összértéke nem haladhatja meg a család összjövedelmének a 35 százalékát. Ez pedig jelentősen lecsökkenti azok körét, akik hitelt igényelhetnek Romániában: az izraeli TASC tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a romániai lakosság 90 százaléka nem tudna lakásvásárlási jelzáloghitelhez folyamodni. Az intézet szerint ez a fizetésekhez viszonyítottan hatalmas árakkal magyarázható.
A TASC a kutatás során a 2006-ra előrevetített mintegy 230 eurós romániai átlagbérrel számolt. Így egy átlagbérből élő személy számára egy 35-40 ezer eurós lakás megvásárlása esetén még 25 százalékos önrész esetén is havi 210 eurót kellene törlesztenie 25 éven át.
Ezzel egybecseng, hogy a BNR által frissen közzétett hivatalos statisztika szerint a lakosság 80 százalékának van hiteltartozása valamelyik pénzintézetnél. A viszonylag gyorsan mozgósítható tőke iránti vágy a bukarestiekben a legnagyobb: a kétmillió fővárosi tavaly novemberben valamivel több, mint hárommillió hitelszámla tulajdonosa volt. A sorban a Kolozs megyeiek következtek: az erdélyi megyében 624 ezer kölcsönt tartottak nyilván, őket Argeº és Iaºi megye követte a sorban. A legvisszafogottabbak Szilágy, Giurgiu és Tulcea megye lakói voltak, egyenként körülbelül 160 ezer kölcsönnel.
A lakosság a múlt év végén összesen 91,5 milliárd lejjel tartozott a bankoknak; ennek az összegnek az 53 százalékát lejben, 47 százalékát devizában (főleg euróban) vették fel a hitelkérelmezők. Az ingatlanokra felvett jelzáloghitelek az összeg 8,5 százalékát tették ki.
