Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. január 16.
Az iraki vallási háború nem csak a szunniták és a síiták között szedi áldozatait. A szűnni nem akaró erőszak miatt az iraki keresztények nagy számban menekülnek Irak viszonylag nyugodt, kurd területeire, vagy hagyják el az országot örökre. A radikális iszlám megerősödése miatt a keresztények más arab országban is úgy érzik: nincs maradásuk az ellenséges környezetben.
Miután négy papot elraboltak és kettőt meggyilkoltak, az iraki káldeusok egyházi vezetője, III. Emmanuel bezáratta Bagdad négy keresztény templomát, egy kolostort Hurmiszban, és a Káldeus Katolikus Bábel Kollégiumot is Dura negyedben. III. Emmanuel hátramaradt a maradék hívekkel az iraki fővárosban. Az első öbölháború idején még 750 ezren voltak, tavaly már csak félmillió keresztény élt Irakban. Becslések szerint az amerikai invázió óta a félmillió keresztény fele elmenekült, legtöbbjük az elmúlt hat hónapban.
Pontos számadatok nincsenek arról, mekkora a keresztény kisebbség az arab világban – írja a német Der Spiegel hírmagazin. Egyrészt régen voltak népszámlálások, másrészt azok eredményét sokszor befolyásolja a politika. A becslések alapján Libanonban a lakosság 40 százaléka keresztény, Egyiptomban és Szíriában alig 10 százalék, 2-4 százalék Jordániában és Irakban. Kelet-Jeruzsálemben – ahol 1948-ban a lakosság fele keresztény volt – ma már csak 5 százalékuk él.
Számuk csökkenésével párhuzamosan, a keresztény arabok politikai teret is veszítenek – általában az iszlamistákkal szemben. A néhai arab vezetők, az egyiptomi Nasszer, a palesztin Arafat mind tettek gesztusokat a keresztények felé, nem is beszélve arról, hogy a nacionalista Baath mozgalmat is egy keresztény, Michel Aflaq alapította. De manapság már kikerültek a vezetésből az olyan befolyásos keresztények, mint az iraki káldeus Tarik Aziz, a kivégzett Szaddám külügyminisztere, vagy Hanan Asraui, Arafat oktatási minisztere. Helyettük Egyiptomban a Muzulmán testvérek törtek előre, a palesztin területeken a Hamasz, és a Hezbollah Libanonban.
Az egyiptomi koptok alkotják a legnagyobb közel-keleti keresztény kisebbséget 5 millió fővel. Híveik gyakran panaszkodnak, hogy nem kapnak elég politikai pozíciót, illetve az állam diszkriminál velük szemben. Tanulságos adat: míg évente 100 muzulmán tér át a keresztény hitre (mely roppant nagy bűnnek számít az iszlámban), addig ezer kopt tér át a mohamedán hitre.
A libanoni maronita keresztények sincsenek jobb helyzetben. Bár a libanoni „hatalommegosztás” szerint a keresztények adják az államfőt, és a törvényhozásban is meghatározott a számuk, a síita Hezbollah megerősödése elűzi az amúgy is csökkenő számú keresztényeket. A maronita egyház szerint az 1975-1990 közötti polgárháború alatt 730 ezer keresztény menekült el, míg a tavaly nyáron Izraellel vívott háború alatt 100 ezren hagyták el az országot.
Szíria több ezer iraki keresztény menekültet fogadott be. A keresztények száma a szíriai kormányzatban példa nélküli az arab világban – írja a Der Spiegel. A damaszkuszi nacionalista diktatúrát nem érdeklik a felekezetek, de az iszlamista ellenzék nem nézi jó szemmel a keresztények politikai erejét.
Az iraki keresztények a Kurd Autonóm Zónában is némi nyugalomra lelnek. Az észak-iraki területeken a keresztények már be is adtak egy törvényjavaslatot, mely szerint keresztény autonóm zóna alakulna Ninive tartományban.
