Guantánamói rabruhába öltözött aktivisták vonultak föl a múlt héten az első foglyok érkezésének ötödik évfordulójára időzített nemzetközi akció keretében a világ fővárosainak, köztük Budapestnek az utcáin. Az amerikaiak által fenntartott rabtábor bezárását követelték. Amivel a legtöbb ország és politikus egyetért – még például a bizonyosan nem Amerika-ellenes Angela Merkel német kancellár is. Sőt tavaly maga az amerikai legfelsőbb bíróság minősítette törvénytelennek a tábor fenntartását.
Bennem az Amnesty International kampánya ennek ellenére ellenérzést keltett. Nem, mintha a szervezet követeléseivel nem értenék egyet. Természetesen én is úgy vélem, hogy nem lehet embereket éveken keresztül vádemelés és a védekezés lehetősége nélkül fogva tartani. Én is úgy vélem, hogy a tábort be kell zárni, és a foglyokat bíróság elé kell állítani. Nem azzal van bajom, amit az Amnesty követel, hanem azzal, amit nem. Aminek érdekében eszébe sem jut olyan nagyszabású akciókat szervezni, mint a múlt heti volt.
A harmadik világban ezernyi olyan börtön működik, amelyben a viszonyok sokkal rosszabbak, mint Guantánamón, s a foglyokat sem éppen jogállami eljárással gyűjtik be. Az Amnesty időnként róluk is megemlékezik, de olyanról nem hallani, hogy érdekükben – mondjuk – a szíriai vagy az iráni nagykövetségek elé vonulna. Nem emlékszem arra sem, hogy a jogvédő szervezet kampány keretében szolidarizált volna a Világkereskedelmi Központ elleni támadás vagy az Izraelben elkövetett öngyilkos merényletek áldozataival. Mintha különbséget tenne áldozatok és áldozatok között.
Az Amnesty hosszú távon minden bizonnyal hozzájárul a világ jobbá tételéhez, rövid távon viszont azoknak a kezére játszik, akik azt folyamatosan rosszabbá teszik. A szabadságjogokra hivatkozva e jogok legfőbb ellenségeivel kerül egy táborba. Oszama bin Laden a múlt héten minden bizonnyal gúnyos elégedettséggel vette tudomásul az amerikai nagykövetségek előtt rendezett tüntetéseket, hasznos idiótáknak tekintve azok résztvevőit.
Tudom, hogy őt és a világ zsarnokait nem hatnák meg, ha a tüntetések ellenük irányulnának. De egyszer azért ezt is meg lehetne próbálni.
Kepecs Ferenc