A magyarellenes magatartásáról ismert Ján Slota is elhatárolódott a második világháború alatt fennállt fasiszta szlovák államtól, mondván, hogy pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) soha nem mutatkozott a Jozef Tiso-féle bábállam csodálójaként, noha szerinte akkor „jó dolgok is történtek”.
Tiso (elöl) a nácik társaságábanA szlovákiai belpolitikában az új év kezdetével vetődött ismét a figyelem a háborús bűnökért 1947-ben kivégzett pap-politikus, Jozef Tiso vezette csatlósállam megítélésének kérdésére, miután Ján Sokol, a pozsony-nagyszombati egyházmegye érseke egy televíziós vitában jóléti államként próbálta bemutatni a Hitler kegyéből létrejött nácibarát államot. Robert Fico miniszterelnök nagyon határozottan, majd Ivan Gasparovic államfő is elhatárolódott a főpásztor nosztalgiát sugalló kijelentésétől. Emlékeztettek arra, hogy Szlovákiából Tiso országlása alatt 72 ezer zsidót hurcoltak el a haláltáborokba.
Politikai elemzők hozzátették, hogy eközben a zsidó vagyonok szőrén-szálán elvesztek a kedvezményezettek kezén, s hogy sok szlovákban máig lappang egyfajta nosztalgia, hiszen a második világháború alatt fennállt államalakulat a szlovák államiság első megtestesülése volt a történelem során. Ezt követően a kormánykoalícióhoz tartozó SNS és a parlament alelnöke, a korábban Malíkováként ismert Anna Belousová határozottan kijelentette, hogy Tiso állama nem volt fasiszta.
Pártja rendszeres csütörtöki sajtótájékoztatóján most jót-rosszat egybevetve Slota megpróbálta helyre tenni helyettese, Belousová szavait, mondván: „Az SNS mindenkor ellenezte az izmusokat, lett légyen szó fasizmusról, nácizmusról, kommunizmusról, bolsevizmusról”. Szavai szerint „a szlovák állam fennállásának tényét pusztán olyan történelmi aktusnak tekintjük, amelynek keretében a harmadik birodalommal körülvéve, az emberek egyfajta megszabott mozgástérben, cseh barátaink pedig a protekturátusban, védnökség alatt éltek; a magyar fasiszták viszont még azokban a napokban is agyonlövöldözték zsidó polgártársaikat, amikor a Vörös Hadsereg már Budapest peremeit ostromolta”.
Pártja nevében Slota az 1939-1945 közötti idők „minden rossz jelenségét” elítélte, de dicsérőleg hozzátette: ugyanakkor ezekben az években „Szlovákiában 200 új üzem létesült, 400 kilométer hosszan utak épültek, s a világon elsőként Szlovákiában vezették be a családi pótlékot”. Slota szerint nem lenne jó ezt a kort „kizárólag fekete színekben megjeleníteni”. Hangsúlyozta, hogy a mérvadó szlovák pártok egyértelműen elítélik a holokausztot, s ezért személy szerint nem érti, miért kell hatvan év múltán felemlegetni azt, amivel a szlovák társadalom már régen leszámolt.
(MTI)
