Csak az EU-szkepticizmus tartja össze az európai szélsőjobbosokat
Kiss Ádám 2007. január 11. 12:35
Kedden hét EU-tagállam húsz képviselője állapodott meg arról, hogy szélsőjobbos frakciót alakít az Európai Parlamentben. A frakcióba belépett a két frissen felvett ország, Románia és Bulgária több képviselője is, köztük a soviniszta Nagy Románia Párt tagjai. A magyar politikusok szerint ez a demokrácia határain belül lévő, de sajnálatos esemény.
A frakcióalapítás ötlete nem volt új keletű: a régi EU-tagállamok radikális képviselői már legalább ötször próbálkoztak képviselőcsoportot szervezni az Európa Parlamenten belül. Azonban megfelelő létszám hiánya miatt eddig erre nem volt lehetőség, illetve nem tudtak megegyezni például az ultrakatolikus Lengyel Családok Szövetségével.
A román és bolgár EU-csatlakozás mindezt lehetővé tette. A frakcióalapításhoz szükséges öt tagállam tizenkilenc fős minimuma összejött, a képviselőcsoport húsz fővel kezdheti meg a munkát. A szélsőjobboldali csoportosulás tagjait a tagországok nemzeti radikális, nacionalista, ultrakonzervatív pártjaiból érkezők alkotják.
A legerősebbek a franciák: Jean-Marie Le Pen Nemzeti Frontjának hét képviselője van, köztük Le Pen lánya, Marine is. A belgák három fővel képviseltetik magukat, mindhárman a Flamand Érdek Pártja (Vlaams Belang) tagjai. Van két olasz képviselő, egyikük Alessandra Mussolini, Benito Mussolini olasz diktátor unokája. Egy osztrák tag is van, Jörg Haider FPÖ-jéből, és egy brit az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja színeiben.
Nagy Románia az Egyesült Európában?
Öt román és egy bolgár képviselő is tagja a frakciónak. A románok Corneliu Vadim-Tudor Nagy Románia Pártjának tagjai. A bolgárok képviselője pedig az a Dimitrij Sztojanov lett, aki tavaly még megfigyelőként Járóka Lívia magyar EP-képviselőt és a romákat sértegető levelével vált ismertté. A helyzet paradoxiája, hogy a régi EU-s nacionalisták nem szavazták meg az új tagállamok belépését, ugyanakkor azok csatlakozásával nyílhatott meg az út a szélsőjobboldali frakció létrehozására.
Az Európa Parlament ülésterme – Ellenség házon belül?
A csoportosulás krédója a szeptember-októberi magyarországi zavargások idején jobban megismert „nemzeti radikális értékrend”-hez hasonlatos. A keresztény és konzervatív elemek keverednek az idegenellenességgel és az EU-bürokrácia, például az Európai Alkotmányszerződés elutasításával. Ide tartozik a család szentségének visszaállítása ugyanúgy, mint az az éppen felvett tagok által is propagált célkitűzés, hogy Törökország ne lehessen tagja az EU-nak.
Vona Gábor, a hazai radikális jobboldal legerősebb képviselőjének, a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak az elnöke ugyanakkor lapunknak elmondta, hogy a Jobbik nem sokat vár a most megalakult szövetségtől. Ennek legnagyobb gátja a Nagy Románia Párt nyílt magyarellenessége, hiszen a Jobbik alapvetően a magyarság érdekeinek előtérbe helyezésével politizál. Vona Gábor úgy látja, hogy magát a frakciót sem tartja össze más kohéziós erő, mint az EU-szkepticizmus.
Frakció-biznisz
Frakciótagonként ötvenezer eurót, mintegy 12,6 millió forintot fizet az EU, ezért megéri frakciót alakítani. A szélsőjobbosok emellett nagyobb súllyal vehetnek részt a bizottsági munkákban, melyekre mindeddig egyéni képviselőként nem volt lehetőség. A képviselőcsoport elnöke a várakozásokkal ellentétben nem Le Pen lett. Az idős algériai veterán és többszörösen elítélt holokauszttagadó a francia elnökválasztásra gyűjtögeti az erejét. A frakció vezetője helyette párttársa, Bruno Gollnisch lett, alelnöknek pedig a flamand Philip Claeyst választották.
A Népszabadság szerint a radikálisok esélyeit jelentősen ronthatja, hogy nincs mögöttük olyan pártszövetség, mint a másik hét frakció mögött álló konzervatív, liberális, szocialista, zöld pártok koalíciói. Ugyanakkor egy házszabály-módosítás vagy a tavaszi romániai EP-választások tovább csökkenthetik a radikálisok létszámát.
A magyar EP-képviselők nem örülnek
Szent-Iványi István, Kósáné Kovács Magda és Surján László EP-képviselők mindnyájan figyelemre méltónak tartják a történteket. A frakció megalakulásának jogszerű, demokratikus kereteit mindhárman elismerik, azonban a következményekre egyaránt felhívták a figyelmet.
Szent-Iványi István szerint annyiban jobb ez a helyzet, hogy most legalább láthatóvá váltak az eddig is jelen lévő radikális elemek, ugyanakkor a többi frakciónak össze kell fognia, és távol kell tartania ezt a csoportosulást az alapvető európai értékeket érintő feladatoktól, például az emberi jogi bizottság munkájától.
Surján László szerint a mérsékelt politikai erőknek növelniük kell a felelősséget, akár azzal is, hogy nem szélsőségesezik le egymást könnyedén. Emellett bízhatunk a romániai EP-választásban, melynek eredménye csökkentheti a Nagy Románia Párt brüsszeli képviselőinek számát.
Kósáné Kovács Magda lapunknak mélységes sajnálatát fejezte ki a frakció létrejötte miatt, mely az Európa Parlament enyhe szabályozásának is következménye. „Súlyos seb Európa arcán” – értékelte a szélsőjobboldal előretörését a képviselőnő.
