Fenyegető kardcsörtetés, abszurd újságírói túlzás, reálisan létező forgatókönyv – eltérően kommentálták világszerte a londoni Sunday Times nagy feltűnést keltett cikkét, amely január 8-án azt állította, hogy Izrael megelőző, korlátozott erejű atomcsapásra készül Irán ellen. Három nappal korábban a szintén angol nyelvű izraeli napilap, a Jerusalem Post jelentetett meg egy hosszú tanulmányt az Irán elleni támadás lehetőségéről. A lapunk által megkérdezett európai és izraeli diplomaták nem kívánták kommentálni a tervezett támadásról szóló értesüléseket, de hangsúlyozták: a nemzetközi közösségnek együttesen kell megoldást találnia a teheráni atomprogram miatt kialakult válságra.
A londoni Sunday Times újévi első számának szalagcíme szerint „Izrael atomcsapásra készül Irán ellen”. A brit lap katonai és diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy Izrael titkos terveket készített arra, hogy taktikai atomfegyverekkel támadja meg Irán urániumdúsító létesítményeit. A tervek szerint egyetlen célzott támadással semmisítenék meg a három legfontosabb föld alatti nukleáris létesítményt. A korlátozott atomcsapástól azt remélik, hogy a gyors, elrettentő erejű akció megakadályozza az iráni válaszcsapást, és Izrael ezt a támadást Amerika támogatása nélkül is végre tudja hajtani.
Lapunk megkérdezte a Budapesten tárgyaló Aharon Lesno Jaar izraeli külügyi államtitkár-helyettest, aki nem kívánta kommentálni a brit lapértesüléseket. A diplomata azonban hangsúlyozta, hogy Irán nemcsak Izrael, hanem az egész világ számára olyan súlyos veszélyt jelent, amellyel szemben „közösen és határozottan” kell fellépni. „Létezik egy ilyen koalíció” – hangsúlyozta Jaar, és ebben a koalícióban az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett számítanak Oroszországra és Kínára, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavazták a Teherán elleni korlátozott szankciókat. Aharon Jaar szerint az Öböl-menti arab országok – mint amilyen Katar is, amely a világszervezetben megszavazta az Irán elleni határozatot – szintén érdekeltek a radikális teheráni rezsim megfékezésében.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország budapesti nagykövete sem helyeselne egy katonai fellépést Irán ellen. „Békés megoldásra kell törekednünk, ezért ragaszkodni kell a jelenleg folyó tárgyalások fenntartásához. A katonai eszközöket kizárjuk a lehetőségek közül, amelyekkel biztosítani kell az iráni nukleáris program békés célokra történő felhasználását” – nyilatkozta Peter Schiff német nagykövet.
A Sunday Times több izraeli katonai forrásra hivatkozva azt állította, hogy két izraeli légi hadosztály már azt gyakorolja, hogyan lehet felrobbantani az iráni létesítményeket csökkentett hatóerejű, „bunkerromboló” nukleáris bombákkal. „Egy ilyen támadás Hirosima és Nagaszaki amerikai bombázása óta az első támadás lenne, amelyet atomfegyverrel hajtanak végre. Az izraeli bombák hatóereje mintegy egy-tizenötöde a hirosimai bombának. A tervek szerint hagyományos, lézerirányítású bombákkal »alagutat« nyitnának a célpontokban. Ezután közvetlenül »mini-atombombákat« lőnének ki a natanzi, valamint két másik – Teherántól délre fekvő – nukleáris létesítményre, amelyek mélyen a föld alatt robbannak fel, csökkentve ezzel a radioaktív fertőzést” – idézi a brit lap az izraeli tervet. (Folytatás)
