Lényegében tehetetlenné válnak a hatóságok a be nem jelentett tüntetések résztvevőivel szemben, miután a Fővárosi Bíróság két jogerős ítéletben is megszüntette az eljárást azon személyek ellen, akiket ilyen demonstrációról állítottak elő. Azt ugyan nem mondta ki a bíróság, hogy a be nem jelentett tüntetés jogszerű lenne, de fellépni nem lehet a résztvevők ellen, ha egyéb jogsértő cselekményt nem tesznek. Információink szerint a rendőri vezetők meglepődtek az ítéleten, és a döntés erősen elbizonytalaníthatja az állományt.
Sokak szemében ellentétesnek tűnhet, hogy miközben van egy gyülekezési törvény, nem lehet tudni, milyen jogkövetkezményei vannak, ha emberek egy csoportja mégsem aszerint gyülekezik, vagyis bejelentés nélkül tart tüntetést. Erről beszélt lapunknak Lövétei István alkotmányjogász azután, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) – az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – megszüntette az eljárást négy olyan ember ellen, akiket október 23-án, egy be nem jelentett tüntetésről állítottak elő. Lövétei szerint ilyen értelemben problémás lehet az ítélet, és az FB valójában egy bizonyos értékítéletet hozott, ami kérőbb más döntéseknél precedens lehet. A FB-n történtekről egyébként „Ismét pert vesztett az ÁVH” címmel adott hírt a kuruc.info, amelynek főszerkesztője, Molnár Balázs, az egyik felmentett személy volt. Az érintettek egyébként nagy összegű kártérítési pereket helyeztek kilátásba a felmentő ítéletek után.
Két ítélet, azonos bírák
A Fővárosi Bíróság novemberben néhány napos eltéréssel két ilyen jogerős felmentő ítéletet is hozott, lényegében azonos szöveggel. A döntéseket mindkét esetben ugyanaz a háromtagú – Takács Jolán, Szívós Mária, Szolnoki János – bírói tanács hozta, azzal az eltéréssel, hogy a november 15-i döntésnél Szívós, míg a november 20-i ítéletnél Szolnoki volt a tanács elnöke. Az ítéletben kimondták: tévedett az első fokon eljáró bíróság akkor, amikor szabálysértési felelősséget állapított meg a be nem jelentett megmozduláson részt vevők esetében. Az FB felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezési törvény szerint a „gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak szabad gyakorlását”. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása ugyanakkor – bár nem jogszerű -, önmagában sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg. (Arról jelen esetben nem volt szó, hogy az eljárás alá vont személyek részt vettek volna bármilyen rendbontó vagy garázda magatartásban.)
A jogerős ítélet úgy fogalmaz: a be nem jelentett tüntetésen való részvétel társadalomra veszélyessége – egyéb többlet magatartás hiányában – nem éri el azt a szintet, amelyet a jogalkotó olyan mértékben tart veszélyesnek a társadalomra, hogy azt büntetni rendelje. Ezzel az érveléssel az általunk megkérdezett szakértők egyetértettek. Lövétei István szerint, ha valaki köztéren demonstrál és egyébként nincs semmilyen kár vagy egyéb jogsértés, akkor azt ne szankcionálják. De szerinte körül kell határolni, hogy hol az a pont – például a hetekig tartó Parlament előtti sátorozás -, ahonnan mindez már tolerálhatatlan. Lövétei kiemelte azt is, hogy a be nem jelentett demonstrációk szervezői más megítélés alá esnek, mint a résztvevők. Egy másik, névtelenséget kérő büntetőjogász is arról beszélt: van olyan jogszerűtlen magatartás, amelynek tényállása sem a Btk.-ban, sem a szabálysértési törvényben nincs benne, így joghátrány nem fűződik hozzá, így a felmentő ítélettel nincs probléma. Nehezen érthetőnek nevezte viszont az ítéltnek azt a mondatát, amely szerint „nem történik semmi olyan szabálysértés, melynek abbahagyására az eljáró hivatalos személy bárkit is felszólíthatna”. Ezzel egyes vélemények szerint a bíróság azt mondta ki, hogy a rendőrség távozásra való felszólítása indokolatlan és jogellenes. Ez pedig az általunk megkérdezett szakember szerint jogi abszurditás.
Hiányzó többlet
Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását, másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését a jogalkalmazó olyan súlyos fokú rendzavarásnak tekinti, amely élet- és vagyonbiztonságot fenyegető, azonnali rendészeti beavatkozást igénylő esemény kategóriájába tartozik – áll a jogerős ítélet indoklásában. Azt ugyanakkor a bíróság sem mondta ki, hogy jogszerű lenne a be nem jelentett tüntetésen való részvétel. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter érdeklődésünkre a többi között arról beszélt, hogy egy jogellenes állapot, a be nem jelentett tüntetés megszüntetése szükséges és jogszerű, és ilyen esetben a rendőri fellépés lehetőségét az ítélet sem zárta ki. Ám ha nincs meg az a többlet magatartás, ami ezt a részvételt a szabálysértés vagy bűncselekmény rangjára emelné, akkor őrizetbe vételnek vagy szabálysértési eljárásnak sincs helye – tette hozzá. Az ítélet indoklásában egyébként a többi között az is olvasható, hogy „nem képezi jelen ügy tárgyát, hogy a helyszínen lévő parancsnok miért rendelte el a tiltakozó tömeg kiszorítását, illetve az sem vizsgálható, hogy a tömeget a rendőrsorfal tovább nyomta a Bajcsy-Zsilinszky úton a Deák tér felé”.
Meglepődtek
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője lapunk megkeresésére azt mondta: mivel szabálysértési eljárásról van szó, és egyébként is jogerős az ítélet, így fellebbezni nem tud a szervezet. Egyelőre nem ismerik a teljes ítéletet, Garamvölgyi szerint amint megkapják az írásos indoklást is, részletesen elemezni fogják. Ezzel együtt Teve utcai forrásaink szerint a rendőri vezetők igencsak meglepődtek az ítéleten, a döntés ugyanis erősen elbizonytalaníthatja az állományt. Egy rendőri körökben született analógia szerint az ítélet értelmében, ha a jövőben valaki például megállni tilos tábla ellenére szabálytalanul parkol, de a kocsi szélvédőjén (például) egy „Mondjon le a politika!” feliratú tábla látható, úgy ezt követően nem lehet majd eljárást indítani a sofőr ellen, mert arra fog hivatkozni, hogy csak demonstrál, ráadásul nem szervezője a spontán tüntetésnek. Cserébe viszont ingyen parkol.
A gyülekezési törvény módosítása egyébként jelenleg is napirenden van, a szakértői javaslatokat a kormánypárti frakciókkal is ismertetik. Az elképzeléseket ugyan még nem hozták nyilvánosságra, Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti államtitkár már többször kiemelte: nincs szó a gyülekezési jog korlátozásáról, de bizonyos módosítások és garanciák beépítése szükséges. Az elképzeléseket egyébként várhatóan a hónap végén, a jövő hónap elején hozzák nyilvánosságra.
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
A kuruc.info segítségét kérte Morvai
„Kedves Barátaim! Értesítelek Benneteket, hogy a jövő hétre két tévészereplésre is hívtak részben az október 23-i eseményeket vizsgáló alternatív bizottság vezetőjeként, részben, mint antiszemitának titulált levelek íróját. Kérem, hogy továbbítsátok a Magunkfajtáknak«” – írta a szélsőjobboldali kuruc.info honlapon Morvai Krisztina. A büntetőjogász, aki tagja a „rendőrterrort” vizsgáló úgynevezett civil bizottságnak, segítséget is kért a kuruc.info olvasóitól, mondván: „kérlek Benneteket, hogy imával, drukkolással és esetleg SMS-ek írásával, nézői telefonokkal segítsétek, hogy az igazság a liberális média fogyasztói számára is testközelbe (és lélek-közelbe) kerüljön.” Morvai egyébként tegnap a TV2 műsorában azt mondta: még nem tud pontos dátumot mondani arról, hogy a civil bizottság végső jelentése mikor jelenik meg. Január 23-án egy honlapot indítanak, amelyen minden, a „brutális cselekményekkel” kapcsolatos információt közzétesznek.
Rendőröket még nem gyanúsítottak meg
Ismételten pszichológiai tréningekre küldik a rendőri állományt közvetlenül irányító parancsnokokat, hogy minél hatékonyabban és eredményesebben tudják kezelni beosztottaik problémáit és még hatékonyabban elejét tudják venni a „túlkapásos” eseteknek – tudta meg a Népszava. Bene László országos főkapitány – egy, az állománnyal szembeni bizalomról készült felmérés kapcsán – több mint egy évvel ezelőtt rendelt el hasonló tréningeket, sőt akkor fegyelmi értekezletek megtartására is kötelezte a kapitányságokat. Az altábornagy akkor úgy fogalmazott: az utóbbi időben történt néhány fegyelmi vétség, amely leginkább a rendkívül megfiatalodott állomány élet- és szakmai tapasztalatának hiányát jelzi. „Nem szaporodtak el a rendőri vétségek, de számomra egy is elfogadhatatlan” – tette hozzá akkor Bene László. Lapunk úgy tudja, hogy a tavaly őszi események és az azt követően kialakult társadalmi ellenkezés kapcsán vetődött fel ismét a pszichológiai tréningek fontossága. Ami az őszi zavargások után rendőrök ellen indult eljárásokat illeti: habár a rendőrség egyelőre egyetlen esetben sem tudta azonosítani saját kollégáit az oszlatásokról készült felvételeken, a vádhatóság és a rendőrség viszonya egyelőre nem mérgesedett el. Holott erre – különösen az elmúlt évek feszültségei miatt – komoly esély mutatkozik; az ügyészségen ugyanis komoly a társadalmi nyomás, hogy eredményt tudjon felmutatni a túlkapások esetében. Mindenesetre útmutató lehet Kovács Tamás legfőbb ügyész év eleji nyilatkozata, amikor is az ügyekkel kapcsolatban a köztévé reggeli műsorában úgy fogalmazott: „Dolgunk, hogy a tényállást megállapítsuk, mi történt, ki követte el, és utána az is kötelességünk, hogy ezeket a körülményeket is igazoljuk, bizonyítsuk és bíróság elé is tárjuk, ha bíróság elé kerül az ügy. Nem mindegy, hogy valaki úri nagy kedvében szájon vág valakit vagy harminchat órás fáradtság, mindenféle megalázottság után kicsit eljárt a keze.” Ugyanezen televíziós beszélgetés során Bene László azt mondta: „alapvető követelmény valamennyiünkkel szemben az, hogy az érzelmek, indulatok és a gyanúsított iránt érzett más érzések nem befolyásolhatják a munkát. Ezt így megkövetelni, leírni könnyebb, mint a gyakorlatban megvalósítani. De erre kell törekedni, és nem szabad, hogy az indulataink motiváljanak bennünket. Alapvetően egyetértek legfőbb ügyész úrral, hogy első a törvényesség, a rendőr minden mozzanatában törvényesen kell hogy eljárjon, de kérünk mi is megértést. Mi is emberek vagyunk, akik mindenben nem tudjuk magunkat függetleníteni a körülményektől. Az állomány tudja tömegeiben, vannak néhányan, akik nem mindig tudják. Ilyenkor meg vannak a megoldások, egyrészt az eljárás az érintett ellen, másrészt utána a vele történő pszichológusi, parancsnoki foglalkozás, hogy a hasonló helyzetekre felkészíthessük, és másodszor ne fordulhasson ilyen elő.” Az október 23-án történt rendőri túlkapások ügyében indított nyomozások kapcsán egyelőre nem történt egyetlen konkrét gyanúsítás sem. Eddig több mint százhetven esetben indult nyomozás, többségében lakossági feljelentés alapján.
Kossuth tér: fűre lépni tilos!
Bizonytalan ideig továbbra is műveleti terület marad a Kossuth tér. A parlament előtti rész megnyitását egyelőre sem a rendészeti tárca, sem a Budapesti rendőr-főkapitányság nem kezdeményezi, holott a Népszabadság információi szerint már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szemét is zavarja a kerítés. Jelenleg a budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter kezében a döntés, a rendészeti tárca szerint ugyanis a Vasprefektus illetékes az ügyben. Gergényi pedig egyelőre kordon mögött akarja tudni a Parlament előtti közteret. A BRFK kérdésünkre korábban úgy érvelt: az elmúlt időszak közbiztonságot súlyosan sértő cselekményei, valamint a további rendbontások megelőzése érdekében kiemelten fontos a Parlament és a védett személyek biztonságának megőrzése, továbbá a biztonsági kockázatot növeli az a tény is, hogy a Kossuth térhez nagyon közel, az ötödik kerületi Aulich utcában továbbra is mindennap demonstrálnak. Lapunk korábban megkereste az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztályát is, hogy megtudjuk: milyen biztonsági kockázat miatt kell lezárni a teret és pontosan kik azok a védett személyek, akiket meg kell óvni. (Az október 23-i megemlékezések idején ugyanis számos külföldi delegáció volt a fővárosban, de most ez az intézkedés ezen hivatkozás alapján feleslegesnek látszik.) Az IRM illetékesei akkor azt közölték, hogy a személyi védelemben részesülő állami vezetők közé az államfő, a kormányfő, a házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartozik. Ezzel együtt a tárca kifejtette, hogy a biztosítással kapcsolatos intézkedések alkalmazása rendőrszakmai kérdésnek minősül, vagyis a rendőrség hatáskörébe tartozik. „A rendőrség mindig az adott személy vagy létesítmény környezetére is figyelemmel, illetve annak bűnügyi és közbiztonsági sajátosságaira tekintettel hozza meg döntését. E döntésben a megelőzés szempontjának (nyílt vagy operatív információk alapján) is kulcsfontosságú szerepe lehet” – állítja a rendészeti tárca. Az továbbra sem világos, hogy az állam- és a kormányfő, illetve a házelnök, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyes biztonsága mennyiben függ a Kossuth tér lezárásától.
Sérülések és eljárások
Kétszer annyi rendőr sérült meg az elmúlt hónapok zavargásaiban, mint tüntető. A civil sérültekre vonatkozó adatokat hivatalosan nem összesítették, ezért a hírügynökségek és a mentőszolgálatok nyilatkozatai alapján állítottuk össze a megközelítő adatot. Az viszont jól látszik, hogy az eljárás alá vont személyek esetében (adatforrás: BRFK) a rendőrök száma is igen magas. Rendőrök Tüntetők Sérültek száma: 396 156 Eljárás alá vontak száma: 172 476
