Hadszíntéri atomfegyverekkel mérne csapást Izrael az iráni nukleáris létesítményekre, és már el is készültek az erről szóló titkos tervek – írta a The Sunday Times, amelynek forrásai szerint azonban az Egyesült Államok aligha járulna hozzá egy ilyen támadáshoz. Több izraeli tisztségviselő más-más formában, de cáfolta a jelentést, Irán pedig figyelmeztette Izraelt, hogy megtorolná a támadást.
Izraeli F-16-os – ilyenek bombázták szét az iraki reaktorokat is
A vezető vasárnapi brit lap izraeli katonai forrásokat idéző beszámolója szerint két izraeli légi század gyakorolja alacsony hatóerejű atomtöltettel felszerelt bunkertörő bombák bevetését – jelentette Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója.
A The Sunday Times megjegyzi: ez lenne az első nukleáris támadás azóta, hogy az Egyesült Államok 1945-ben atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira. A lap értesülése szerint az iráni célpontok ellen bevetendő izraeli fegyverek hatóereje egyenként a hirosimai bomba tizenötöde lenne.
A tervek szerint először hagyományos töltetű, lézervezérelt bombák ütnének rést a föld alatti létesítmények falán, és rögtön ezután mini atomrakétákat lőnének ki a telepre. Ezek mélyen a felszín alatt robbannának, csökkentendő a radioaktív szennyeződés kockázatát. A The Sunday Times által idézett izraeli források egyike úgy fogalmazott, hogy „egyetlen bevetés, egyetlen csapás, és vége az iráni atomprogramnak”.
A brit lapnak felfedett támadási tervek elkészítését részben az sarkallta, hogy az izraeli hírszerzés, a Moszad értékelése szerint Irán két éven belül képessé válhat atomfegyver előállítására – áll a vasárnapi beszámolóban. Az izraeli hadvezetés a lap szerint a hagyományos fegyvereket már nem tartja elégségesnek a jól védett iráni dúsító létesítmények megsemmisítéséhez, mivel ezeket húsz méternyi beton és szikla alá építették.
A cikk szerint izraeli és amerikai illetékesek már többször megvitatták a katonai akció lehetőségét. Katonai elemzők úgy vélik: a tervek felfedése mögött az a szándék állhat, hogy nyomást gyakoroljanak Teheránra az urándúsítás leállítása végett, Amerikát fellépésre serkentsék, vagy megdolgozzák a világ közvéleményét a támadás előtt. Több szakértő figyelmeztetése szerint ugyanakkor az iráni megtorlás egy ilyen támadás után a Nyugat olajellátásának felborításától a zsidó célpontok ellen világszerte elkövetett terrortámadásokig terjedhet.
A The Sunday Times szerint Izrael három olyan, Teherántól délre fekvő elsődleges célpontot azonosított, amely részese az iráni atomprogramnak. Az egyik Natanz, ahol több ezer centrifugát szerelnek fel urándúsítás céljára, a másik az Iszfahán melletti uránátalakító, ahol az iráni alelnök múlt heti nyilatkozata szerint alagutakban 250 tonna, dúsításhoz használt gázt tárolnak, a harmadik pedig az Arak melletti nehézvíz-reaktor, amely a jövőben elégséges plutóniumot termelhet egy atombomba elkészítéséhez.
A vasárnapi brit lap értesülése szerint izraeli harci pilóták az elmúlt hetekben Gibraltárig repültek, gyakorolva az iráni célpontok elleni 3200 kilométeres bevetést. A támadáshoz három lehetséges útvonalat vázoltak fel; az egyik Törökország felett vezetne. Az amerikai védelmi minisztériumhoz közeli források viszont azt mondták: az Egyesült Államok aligha adná hozzájárulását hadszíntéri atomfegyverek bevetéséhez. Egyes washingtoni illetékesek kétségbe vonták azt is, hogy Izrael meg merné kockáztatni az Irán elleni támadást.
Az izraeliek úgy számolnak, hogy az Izrael elleni iráni katonai megtorlásnak határt szabna az újabb csapástól való félelem. Amerikai szakértők azonban a lehetséges következmények közé sorolják a széleskörű tiltakozó megmozdulásokat, amelyek megingathatják a Nyugat-barát iszlám rendszereket is. A Pentagon egyik tanácsadója emellett azt is valószínűsíti, hogy Irán esetleg megpróbálja lezárni a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajellátásának 20 százaléka halad át – írta a The Sunday Times.
Egy névtelenséget kérő magas rangú izraeli illetékes „abszurdnak” nevezte a brit lap felvetését. Emlékeztetett arra, hogy a Sunday Times „e témában már korábban is észre vétette magát bombasztikus szalagcímekkel, amelyekről később kiderült, hogy csupán vizes petárdák”. „Izraelnek nincs szándékában katonai csapást mérni Iránra” – szögezte le. Mark Regev, a külügyminisztérium szóvivője azonban úgy fogalmazott: „A lapjelentés pontatlan. Izrael 100 százalékig támogatja a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az iráni atomprogram ne folytatódjon, illetve az ENSZ (hasonló célú) 1737-es számú határozatát. Izrael egy fázisban van a nemzetközi közösség által elfogadott politikai szankciókkal, de e közösségnek késznek kell lennie még szigorúbb intézkedéseket hozni Irán ellen” – szögezte le.
Zeév Boim bevándorlásügyi miniszter szóbeszédnek minősítette a brit lap értesülését. „Izraelnek az az érdeke, hogy a háttérben maradjon és támogassa a nemzetközi közösséget (az ügyben)” – jelentette ki újságíróknak. Irán a lapjelentésre reagálva óva intette Izraelt minden katonai akciótól, és figyelmeztette: egy ilyen lépés nem maradna válasz nélkül Teherán részéről. Mohammad Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivő szokásos vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a The Sunday Timesban megjelentek, amelyek Ehud Olmert izraeli kormányfőnek az izraeli atomfegyver létéről szóló beismerését követték, „csak megerősítik a világ közvéleménye előtt, hogy a cionista rezsim a legfőbb veszély, amely a világot és a térséget fenyegeti”.
„Az ilyen nyilatkozatok és szájhősködések az iszlám köztársaság ellenségeinek gyengeségét bizonyítják, és nem ingatják meg Irán eltökéltségét a nemzetközi szabályoknak megfelelő nukleáris tevékenységének folytatásában” – szögezte le. (MTI/AFP)
