Hoszni Mubarak egyiptomi elnök véleménye szerint a kivégzés mártírt csinált a hatalomból elűzött volt iraki elnökből, Szaddám Huszeinből, s az akasztásáról készült felvételek „felháborítóak és primitívek” voltak.
A Jediót Ahronót című izraeli lapnak nyilatkozva Mubarak hallatlannak nevezte az akasztás időzítését, s azt is mondta, hogy szakértők jogellenesnek tekintik a Szaddám elleni bírósági eljárást, mivel azt az ország megszállása idején folytatták le.
Első ízben kommentálva a múlt szombaton, az íd al-adha (muzulmán áldozati ünnep) első napján végrehajtott kivégzést, Mubarak a pénteken megjelent interjúban azt mondta: „Az emberek sohasem fogják elfelejteni azt, ahogy Szaddámot kivégezték. Mártírt csináltak belőle, és Irak problémái megmaradnak.”
„El sem akartam hinni, hogy ez megtörtént. Miért kellett sietniük? Miért kellett őt akkor kivégezni, amikor az emberek épp az ünnepi imájukat mondták?
Mubarak a Jediót Ahronótnak elmondta, hogy amikor megtudta, hogy Szaddám kivégzése küszöbön áll, üzenetet küldött George Bush amerikai elnöknek, s abban a kivégzés elhalasztását kérte tőle, az időpont alkalmatlanságával érvelve.
„Aztán meg a kivégzésről készült felvételek, visszataszítóak és primitívek voltak, és most nem beszélek arról, hogy megérdemelte-e vagy sem. Ami pedig a pert illeti, minden nemzetközijogi szakértő azt mondta, hogy törvénytelen volt, mivel megszállás alatt folytatták le” – tette hozzá az egyiptomi elnök.
Mubarak – aki az 1980-es években baráti viszonyban voltak Szaddám Huszeinnel, és Kuvait 1990-es lerohanása miatt veszett vele össze – annak idején óva intette az Egyesült Államokat a Szaddám-rendszer megdöntésétől, arra hivatkozva, hogy az káoszba taszítja az országot.
Közben a szunnita mecsetek pénteki nagy imáin Közel-Kelet-szerte megemlékeztek a volt iraki elnökről, és egy sor arab ország fővárosában tartottak tiltakozó megmozdulásokat, míg másutt jelképes temetési meneteken búcsúztatták őt. A libanoni főváros arab egyetemén pénteken tiltakozó nagygyűlést tartottak. Később Bejrút Satila elővárosában, az 1982-ben lemészárolt palesztinok temetőjében jelképesen végső útjára kísérték a kivégzett iraki elnököt, aki életében bőkezűen támogatta az arab nacionalizmust és a palesztin radikális mozgalmakat.
A jordániai főváros, Ammán központjában az ellenzéki pártok felhívására mintegy háromezren tüntettek a volt iraki diktátor kivégzése miatt, bosszút esküdve az Egyesült Államok és Irán ellen, s halált követelve a radikális iraki síita vezető, Moktada asz-Szadr fejére.
Algír számos mecsetében az imámok elítélően szóltak az arab és muzulmán vezetők Szaddám Huszein kivégzésével kapcsolatos hallgatásáról.
Az al-Haját című arab lapnak adott nyilatkozatában Abdel-Azíz Belhadem algériai miniszterelnök „minden muzulmán megalázásának” nevezte „az arab vezető meggyilkolását az íd al-adha ünnepének kezdetén”.
Líbiában, ahol Szaddám kivégzésének hírére háromnapos gyászt rendeltek el, a hatóságok pénteken úgy döntöttek, hogy a volt iraki vezetőnek közvetlenül saját nemzeti hősük, a gyarmatosítókkal szembeni ellenállás vezéralakja, az olasz fasiszták által 1931-ben kivégzett Omar Muhtar emlékműve mellett emelnek szobrot.
Közben Irak síiták és kurdok lakta térségeiben, amelyek lakossága másoknál többet szenvedett Szaddám diktatúrája alatt, folytatódott az ítélet végrehajtása miatti örömünnep. A dél-iraki Bászrában egy nagyobb megmozduláson például elégettek egy Szaddám Huszeint jelképező szalmabábút.
MTI
