Népszabadság * Horváth Elemér * 2007. január 6.
én csak tudom
miért kenjem rómaira zsidóra
s azon belül még szűkebb frakcióra
a meztelen tényt hogy a hübriszem
okozta halálát ma sem hiszem
hogy engem meg lehetne váltani
attól ami vagyok illúzió
nemcsak az övé végső fokon az enyém is
hogy több mint por a természetes
és véges ádámtól charles darwinig
folyton magát teremtő hiúság
a leopardié kölcseyé
ha úgy tetszik fennkölt történelem
nincsen kétségem véres a kezem
az átmenet
mindegy hogy tragikus hirtelenséggel
vagy lassú hosszú szenvedés után
eltávozott közülünk paul celan
szigrid undset és chateubriand
voltak egyszer és többé nincsenek
ezek a változtathatatlan tények
akkor is ha hallottad hírüket
vagy olvastad amit papírra vetettek
rövid életük
minden szempontból csupán átmenet
nemlétezésből nemlétezésbe
törheted rajta fejedet
hogy miért tették amit tettek
tették nincsen más felelet
Horváth Elemér (1933)
a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének
kitüntetettje, legutóbbi verseskönyve Talajvíz
címmel 2002-ben jelent meg az Orpheusznál.
