2006. december 30. (4. oldal)
Török László
Ha azt mondjuk, hogy felszállott a páva a vármegye házára, akkor pontosan tudjuk, hogy az a páva talán nem is az a páva – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt is megmondta az idén, amikor magyarázni próbálta, miért beszélt kóbor kutyák telepre szállításáról az őt ért ellenzéki kritika apropóján. A népdal interpretációját értse mindenki úgy, ahogy akarja, ő biztos tudja, mire gondolt (az eseményről készült felvételek alapján azért lehetnek kétségeink), hiszen, ahogy őszödi beszédében kifejtette, történelmet akar csinálni. Ez máris sikerült a kormányfőnek, hiszen a világsajtót is bejárt beismerő vallomását, a tévészékház felgyújtását vagy az 1956-os forradalom jubileumának véres, gumibotos „megünneplését” biztosan feljegyzi az utókor.
Január
Megbukott a konvergenciaprogram
Kezdődött minden azzal, hogy Brüsszel egyedül hazánk konvergenciaprogramját nem fogadta el januárban, az unióban ugyanis úgy vélték, hogy a középtávú felzárkóztatási dokumentum nem eléggé hiteles, nem igazán tükrözi a költségvetés tényleges helyzetét, nincsenek benne hiánycsökkentő elképzelések. Persze ettől még nem dől össze a világ, készíthettünk egy újat szeptember 1-jére, nem mellékesen az országgyűlési választások utánra. A gazdaság így legalább addig is düböröghetett, Kóka János gazdasági miniszter „pannon pumája” virgoncan ugrálhatott a Kárpát-medencében.
A makrogazdasági előrejelzések megalapozatlansága mellett fontos szempont egy új világ létrehozásakor, hogy az emberek érezzék, magasabb eszmék, morális megfontolások is szerepet játszottak a tervezésben, sőt ezek munkálnak az alkotóban is. Gyurcsány Ferenc pályája példaértékű: a pártállam utolsó évéig hű maradt a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez, majd vállalkozni kezdett. Abban, hogy a miniszterelnökre rámosolygott a szerencse, és néhány év alatt több milliárd forintos vállalatbirodalmat rakhatott össze, nem jelentéktelen szerepet játszott az, hogy időközben benősült az Apró családba (elvette Dobrev Klárát, Apró Piroska, Horn Gyula egykori kabinetfőnökének, több állami bank volt vezetőjének a lányát, Apró Antal véreskezű belügyminiszter unokáját). Lapunk az év elején cikksorozatban világította meg a gyurcsányi tőkefelhalmozás hőskorszakának történéseit, így azt is, hogy miként vált fantomvállalkozássá és működött illegálisan a miniszterelnök egyik cége, a közvetve privatizációs ügyletekben is részt vevő Nomentana Kft. Beavattuk olvasóinkat a kreatív könyvelés és az apró trükkök világába is, amikor megírtuk, miként költségelte le (csillár-visszalízingelésig menően) Gyurcsány az Apró-villa átépítését, benne a föld alatti uszoda felhúzását családi cége, a Fittelina Kft. segítségével.
A tényfeltáró írások tettre sarkallták Deutsch-Für Tamást (Fidesz), aki egy idő után már szinte napi kapcsolatban állt az ügyészséggel. Végül nyomozás indult közokirat-hamisítás gyanúja miatt a Nomentana Kft. ügyében, a Legfőbb Ügyészség keresetet nyújtott be az Altus Rt. ellen szerződés érvénytelenségének megállapítását kérve. Pert indított a Szalay utca 4. szám alatti ingatlan körüli gyanús tettek miatt is, mert a vádhatóság úgy ítélte meg, a kormányfő cége törvénysértés útján az állam kárára gazdagodott egy százmillió forintos beruházás során. Deutsch-Für Tamást eddig annyi eredményt könyvelhet el, hogy a szorgoskodás apropóján az MSZP V. kerületi szervezetének vezetője, Pásztor Tibor a Fidesz kettes számú díszzsidójának titulálta a képviselőt.
Február
A nagy blöff
Februárban egy pendrive-val demonstrálta a miniszterelnök, hogy készen áll a kormányzás folytatására. A parlamentben bejelentette: az adathordozón ott van a négyéves programja. Kiderült, hogy ez nem fedte a valóságot, hiszen Gyurcsány Ferenc az áprilisi választások után újabb és újabb nagyszabású programtervekkel kápráztatta el a közvéleményt. Az idő előrehaladtával (no és a választás megnyerésével) az elképzelések megszorító intézkedésekben öltöttek formát, hogy a reformok aztán adóemelésekhez (felülírva az adócsökkentésre vonatkozó, törvénnyel is megerősített ígéreteket), kórházi ágyszámcsökkentéshez, gáz- és villanyáremeléshez, vizit- és napidíj-bevezetéshez és más, az embereket terhelő döntéshez vezessenek.
Március
Kitüntetés az államadósság atyjának
Március 15-ét igyekezett az 1848-as szabadságharchoz méltó módon megülni a kormány. Az ünnepet némiképp mégis beárnyékolta, hogy Gyurcsány Ferenc három prominens pártállami személyt terjesztett fel állami kitüntetésre a köztársasági elnöknek, de a magyar államadósság felduzzasztásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Marjai József volt miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bős-nagymarosi vízlépcső egyik szülőatyja díjazása Sólyom László köztársasági elnöknek is sok volt. Az államfő az Alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást arról, hogy akkor is át kell-e adnia az állami kitüntetést, ha azzal nem ért egyet. Az ünnepi ceremónia aztán botrányba fulladt, Fekete János és Sólyom László között elmaradt a kézfogás.
Diplomácia területen azért feljegyezhettünk pozitív eredményeket is. Tizennégy év után Budapestre látogatott Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin, akivel megállapodás született arról, hogy gázelosztó központ épül Magyarországon. George W. Bush nyáron érkezett, hogy 1956 ötvenedik évfordulója apropóján, valamint Petőfi Sándorra hivatkozva az iraki inváziót népszerűsítse. Az alapvető etikettnek fittyet hányva azért Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin házelnök meg merte tenni, hogy a hazánkba látogató lengyel elnököt, Lech Kaczynskit ne fogadják.
Ahogy egyre közelebb értünk a parlamenti választásokhoz, úgy aktivizálták magukat fiktív és nonfikcionális szervezett bűnözői csoportok. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök püspökladányi kampányrendezvényét tíz símaszkos, csuklyát viselő fiatalember rohamozta meg: a lakossági fórumnak helyet adó épület zsúfolásig megtelt, azokat, akik kint rekedtek, ököllel verték meg.
A nagy dobás csak ezután jött. Gyurcsány Ferenc március 28-án bejelentette, hogy a szlovák információs hivatal tájékoztatása szerint dunaszerdahelyi maffiózók a magyar belpolitika destabilizálására készülnek, robbantani akarnak a Fidesz és az MSZP tömegrendezvényein. Szerencsére kiderült, a kormányfő csak ijesztgette az ország népét, a köznyugalom – igaz, már csak pár hónapig, de – bírta a terhelést.
A miniszterelnök egyik gyenge pillanata is politikai színezetet kapott. A házilag készült videofelvétel terjedt el a választásra való készülődés hajrájában, amelyen Gyurcsány Ferenc parlamenti dolgozószobájában látható. Térdeit rogyasztva fel-le, majd jobbra-balra kezd dülöngélni, később karjait széttárja, és vérfagyasztó táncba kezd. A produkció szerte a világon ismertté tette Magyarország miniszterelnökét.
Április
Gyurcsány hazudott és nyert
Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy itt valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja viszsza. Akkor én most mondom önnek, ez nem igaz. Tudja, mit? Vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, akkor maga is az igaztalanság vádjába süllyed – Gyurcsány Ferenc a Hír TV-nek köszönhetően jól bevésődött intelmei Orbán Viktornak voltak címezve, az igazság védelmében. Az első fordulót megelőző miniszterelnök-jelölti tévévitában elhangzottak szépséghibája, hogy pár hónappal később megszavazta a parlament kormánypárti többsége a gyógyszerfelírási díjat, végleges nevén a vizitdíjat.
Más mellett ezek a trükkök is hozzájárultak ahhoz, hogy az MSZP megverte a Fideszt az első fordulóban. Abban pedig alighanem Dávid Ibolya MDF-elnök tárgyalásképtelenségének is lehetett némi szerepe, hogy április 23-án a baloldal tovább növelte fölényét, és az új parlamentbe 186 MSZP-s, 18 SZDSZ-es, 11 MDF-es, egy független és a Szövetség 164 képviselője ülhetett be.
Május
Orbán maradt a Fidesz élén
Orbán Viktor a kudarc miatt felajánlotta lemondását, amit májusban a Fidesz-kongresszus nem fogadott el.
Június
Megalakult a „reformok kormánya”
Gyurcsány Ferenc június elején bemutatta a „reformok kormányát”, az új kabinet június 9-én letette az esküt.
Ezzel gyakorlatilag egy időben szivárogtak ki az első hírek a drasztikus megszorító intézkedésekről. A Gyurcsány-csomag kommunikációja során a miniszterelnök olyan hisztérikus kirohanásokat engedett meg magának, mint amilyet az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén hallhattunk. Miután ugyanis a munkaadók szembesítették a szlovákiai adók mértékével, a kormányfő felcsattant: „El lehet menni Magyarországról! Tessék!”
Június 29-én megkezdődött az őszi árpa aratása az ország délkeleti megyéiben, pár nappal később az Országgyűlés koalíciós szavazatokkal támogatásáról biztosította az Új egyensúly programot, amit július 17-én az államfő aláírt.
Július
Rendkívüli adás
Július végén többször felhőszakadás zúdult a fővárosra, megbénítva az amúgy is igen gyenge lábakon álló budapesti tömegközlekedést. Kiderült, Demszky Gábor és Tarlós István az a két ember, aki eséllyel pályázhat a főpolgármesteri címre.
Tusnádfürdőn Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz tiltakozó nagygyűlést hirdet a hazugságra épülő kormánypolitika ellen szeptember 23-ra a Hősök terére. A miniszterelnök egy hatperces rendkívüli, ám semmitmondó tévébeszéddel (a rendszerváltozás óta először élt kormányfő ilyen megszólalási lehetőséggel) lezárta az első félévet. – Gyerünk, teremtsünk egy új világot, mert Magyarországnak a legjobbnak kell lennie – tájékoztatta a nyilvánosságot Gyurcsány Ferenc, aki ezután pár hetes szabadságra vonult, hogy erőt gyűjtsön országos kampánykörútjára, amelyben az önkormányzati választásra készülő szocialista polgármesterjelöltek mellett korteskedett. A kampányhelyszíneken spontán kormányellenes tiltakozások voltak, a véleményt nyilvánító embereket az MSZP-központban Juhász Ferenc alelnök vezetésével azonosították, aki ekkortájt magánszemélyek fényképeken való bekarikázásával töltötte az idejét. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az MSZP honlapjára is feltett fényképek nyilvánosságra hozatalát jogsértőnek minősítette, mert személyek adatait, köztük a róluk készült képeket csak akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintettek hozzájárultak. Az ombudsman leszögezte: a tüntetők regisztrálása is tilos, mivel a politikai vélemény különleges adatnak számít.
Augusztus
Tragédiák sora
Az augusztus tragikus események sorát hozta. Nyolcadikán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lőterén keletkezett tűzben három tűzoltó halt hősi halált: Pintér Gábor tűzoltó hadnagy, Horváth Ákos tűzoltó őrmester, valamint Reppman Károly tűzoltó törzsőrmester.
Bár Horn Gábor (SZDSZ) kijelentette, hogy Budapestről el is lehet menni, akinek nem tetszik az „élhető főváros”, Szent István ünnepén millió ember várta a szokásos tűzijátékot, a Miniszterelnöki Hivatal meghívására. Éppen akkor, amikor elkezdődött a műsor, több mint száz kilométer per órás széllökésekkel lecsapott a vihar. A szervezők nem figyelmeztették az embereket, bár a meteorológiai szolgálat előre jelezte a várható időjárást. Nyugat-Magyarországon sorra fújták le a hasonló eseményeket, ez nem történt meg a központi rendezvényen. Öt ember meghalt a tömegkáoszban, több százan megsebesültek. Szilvásy György kancelláriaminiszter a kritikus órákban elérhetetlen volt, csakúgy, mint a miniszterelnök. Hivatalos tájékoztatás szerint ők a Balatonnál voltak, és ott csináltak valamit. Szilvásy először még arról beszélt, hogy a politikai felelősség kérdése is felmerült benne és a kormányfőben. Bűnbaknak végül mégis egy osztályvezetőt, egy meteorológust és a katasztrófavédelem ügyeletesét tették meg.
Szeptember
„Megindulás” a kormány ellen
Rendkívül intenzív szeptembert tudtunk le az idén. A rendszerváltozás óta nem látott események zajlottak a főváros utcáin, Magyarország a nemzetközi média érdeklődésének középpontjába került. Már a hónap közepén érzékelni lehetett, hogy a helyhatósági választásokra kiéleződik a belpolitikai szembenállás. Nem kellett sok a balliberális politikai és médiaelitnek, hogy Orbán Viktort kiírják a demokratikus politikusok sorából. A volt miniszterelnök egy esztergomi rendezvényen arról beszélt, hogy a kormánynak nincsen felhatalmazása arra, amit csinál (vagyis a megszorításokra), az önkormányzati választás adhat felhatalmazást a kabinettel szembeni fellépésre. – Minden voks kell, hogy meg tudjunk indulni a kormány ellen – fogalmazott a Fidesz elnöke, aki hangsúlyozta, a célt a törvények tiszteletben tartásával kell elérni. Gyurcsány szerint politikustársa szavaival felkelést, lázadást szított, nem demokrata. Demszky úgy nyilatkozott, hogy a „népvezér csapatai hadszíntérnek akarják használni a Budapestet”, Hiller István MSZP-elnök az ellenzéki vezető bosszúvágyáról értekezett, Lendvai Ildikó frakcióvezető pedig Csurka Istvánhoz hasonlította a Fidesz elnökét, aki szerinte a radikalizmus tudatos ideológiáját hirdette meg.
Ugyanezen a napon ismét terrorveszéllyel kellett szembenéznie az országnak, egy kereskedelmi rádióhoz érkezett hangfelvételen valaki a Demokrácia Harcosai nevében „soha nem látott erőszakhullámot” jósolt, ha a kormány nem mond le szeptember 20-ig. Az ismeretlen jelezte azt is, csatlakoznak más mellett a Fidesz által szervezett tiltakozó akciókhoz. A kormányellenes tüntetések egyébként ebben az időben egyre nagyobb tömegeket mozgattak meg, civil és érdekvédelmi szervezetek hívták utcára az embereket.
– Hazudtunk reggel, éjjel meg este – szeptember 17-én vasárnap hozta nyilvánosságra a Magyar Rádió a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt május 25-én elmondott beszédét. A kormányfő lebukott. Trágárságokkal sűrűn tarkított felszólalásában beszámolt róla, hogy trükkök százaival titokban tartották a megszorító intézkedések terveit, hogy 2002 és 2006 között az MSZP és az SZDSZ koalíciója nem csinált semmit. A nagy semmittevésbe másfél éven keresztül Gyurcsány is majd „beledöglött”, mert úgy kellett tennie, mintha kormányozna. Annyira őszinte volt párttársai körében a politikus, hogy a vezető lapok publicistáinak kézi vezérléséről és arról is nyilatkozott, hogy fantasztikusan jól érzi magát miniszterelnöki szerepben, történelmet akar csinálni.
Természetesen a fejlemények miatt fel sem merült a kormányfőben, hogy lemondjon posztjáról, sőt büszkén vállalta mondatait. Vezető értelmiségiek és a kormánymédiumok segítségével minden csatornán hirdették, hogy Gyurcsány csupán egy őszinte vallomást tett. Hangsúlyozták: a miniszterelnök elkötelezett a reformjai mellett, míg Orbán Viktor tovább folytatja a hazudozást.
A társadalom egy része viszont a Kossuth térre vonult. Miután egy kisebb csoport nem tudta beolvasni a Magyar Televízióban az általuk megfogalmazott petíciót, egyre többen vonultak a Szabadság térre. Az indulatok elszabadultak, a rendőrök pedig nem tudták megakadályozni, hogy néhány tucat erőszakos tüntető elfoglalja és szétverje a köztévé épületét. (Arról időközben szokássá vált megfeledkezni, hogy a székházfoglalás idején is több ezer békés ember tüntetett a háttérben, a közmédiumok és a kormány hazugságai ellen.) Napokon keresztül utcai harcok helyszíne volt Budapest. A rendőrség és vezetői bebizonyították szakmai alkalmatlanságukat. A szeptember 23-i Fidesz-nagygyűlést az instabil helyzet miatt elhalasztották. Kormányzati és nemzetbiztonsági forrásokból ugyanis megüzenték nekik, provokációra, terroristák megjelenésére, robbantásokra számíthat a párt, ha eleget tesz sok százezer ember várakozásának, és nem lép vissza a rendezvény megtartásától. Sólyom László köztársasági elnök a kialakult morális válságért egyértelműen Gyurcsány Ferencet tette felelőssé, aki bejelentette, „küzdős fajtából” való, egy-két álmatlan éjszaka miatt nem mond le. Az őszödi beszéd után az ellenzék (leszámítva az MDF-et) szalonképtelenné nyilvánította a miniszterelnököt, akinek parlamenti felszólalásairól azóta rendszerint kivonulnak.
Október
A választók kimondták az ítéletet
A választók az október 1-jei önkormányzati választáson mondtak véleményt a kabinet féléves teljesítményéről. Tizennyolc megyében és a városok döntő többségében győzött a Fidesz-KDNP vezette ellenzék; a fővárosban 16 évnyi városvezetgetés után Demszky Gábor megőrizte pozícióját.
A legnagyobb ellenzéki párt ezután tüntetéssorozatot hirdetett a Kossuth térre (itt már hetek óta állandóan demonstráltak), Orbán Viktor új miniszterelnök megnevezését követelte a koalíciós pártoktól, akinek egy szakértői kormányt kellene vezetnie. Az MSZP-t és az SZDSZ-t nem hatotta meg a volt miniszterelnök ultimátuma. Olyan szorosan felsorakoztak Gyurcsány Ferenc mögé, ahogy tudtak, a politikust jövőre az MSZP elnökévé is megválasztják. A választási eredmény és a személyét és kormányát ért kritikák miatt a miniszterelnök bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben. A név szerinti szavazáson a szocialisták és szabad demokraták támogató voksai megerősítették posztján a kormányfőt.
Október 23-án hajnalra kirekesztette a rendőrség a Kossuth téren szeptember 17-e óta folyamatosan tüntető kormányellenes tömeget, aminek hatására a forradalom 50. évfordulója utcai tüntetéssorozattá vált. A rendőrök azonban tömegoszlatásba kezdtek, aminek hatására zavargások alakultak ki Budapesten. Estére végképp elvesztették a rendőrök az önkontrolljukat, válogatás nélkül verték az utcán vonuló békés embereket, beleértve a Fidesz „56-os megemlékezéséről távozni próbáló százezres tömeget is. A kormány szégyenteljes módon a polgároktól megtisztított Kossuth téren és az „56-osok terére keresztelt Felvonulási téren magában emlékezett meg az évfordulóról. A főpolgármester vélhetően a hatósági ámokfutásban vállalt szerepe miatt Pro Urbe díjat adományozott Gergényi Péternek, Budapest rendőrfőkapitányának. A tábornok később nyugdíjba akart vonulni, ám a hatalom erről a tervéről lebeszélte.
November
Elhunyt Puskás Ferenc
November 17-én, 79 éves korában elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb futballistája, az Aranycsapat kapitánya.
December
Halálos csapás a kórházakra
Az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta azt a több egészségügyi törvényt módosító indítványt, amely szabályozza a vizitdíj és a kórházi napidíj mértékét, a kedvezményezettek körét és a várólisták rendszerét. Így február 15-től háromszáz forintos vizitdíjat kell fizetni az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban részesülőknek. Azok a személyek, akik fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szorulnak, háromszáz forintos napidíjért kórházi ágyhoz juthatnak. Ha a beteg nem a területileg illetékes egészségügyi intézménybe kéri felvételét, az ellátásának harminc százalékát kell kifizetnie. A javaslat tartalmazza a patikaalapítási jog felülvizsgálatát, eszerint bizonyos feltételek teljesítése esetén bárki (például megfelelő tőkeháttérrel rendelkező multivállalat is) nyithat gyógyszertárat. A gyógyszerforgalmazás liberalizációja eredményeként pedig több száz, recept nélkül vásárolható készítmény benzinkutaknál és bevásárlóközpontokban is beszerezhető lesz. Átment a parlamenten az úgynevezett egészségügyi reform első szakaszát lezáró, az ellátórendszer szerkezeti átalakítását célzó törvény módosítása is. A jogszabály 39 súlyponti kórházat határoz meg. A kormány javaslata szerint a regionális egészségügyi tanácsok miniszteri javaslatra döntenének a 60 500 kórházi ágy egy részének (17 000) megszüntetéséről.
Az év végére még jutott egy kiadós élelmiszerbotrány. A M.E.G.A. Trade nevű vállalkozás hamisított címkével hozott forgalomba lejárt szavatosságú árukat. December közepén pedagógusok hirdettek sztrájkot, tiltakozva a közoktatási és költségvetési törvény több passzusa ellen, országszerte forgalomlassító demonstrációkat tartottak.
A történtek ellenére Magyarország népessége nem lélegezhet fel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya jelezte, 2007-ben egy kicsit még nehezebb lesz az élet.
