Bosszúra hívja az irakiakat a Baath Párt
Az arab világ megosztottsága Szaddám Huszein kivégzése után ismét megmutatkozott. A volt iraki diktátort szülőfalujában temették el.
A diktátor kivégzéséről készül felvételt világszerte bemutatták a televíziók. Több városban tüntettek Huszein hívei (fotó: Reuters – Al Irakija)
Bosszúra szólította fel az irakiakat Szaddám Huszein szombati kivégzése után a Baath Párt. A közleményben az áll, hogy a volt elnök halálát a „közös ellenségen”, a megszálló amerikaiakon és a síita Iránon kell megtorolni, nem szabad azonban bántani az iraki honfitársakat.
Huszein kivégzése nem csupán az iraki síitákat és szunnitákat, hanem az egész arab világot és a nemzetközi közvéleményt is megosztotta. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezetek, valamint az Európai Unió soros, finn elnöksége elítélte a kivégzést. Huszein „kíméletlen bűnöző” volt, de „nem kellett volna megölni” – szögezte le Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára is.
A palesztin kormányt adó Hamasz is elítélte Huszein felakasztását. A palesztinok közül sokan az arabok hősének tekintik a volt iraki diktátort, szerintük „úgy mészárolták le”, mint az áldozati bárányt szokták az ejd al-adha ünnepen.
Huszein kivégzésével tragikus véget ért a nevével fémjelzett rendszer – hangoztatta az Arab Liga, és reményét fejezte ki, hogy az iraki exdiktátor felakasztása nem rontja a biztonsági helyzetet az országban. A szunnita Szaúd-Arábia és Egyiptom azért bírálta a síita vezetésű iraki kormányzatot, amiért Huszeint az ejd al-adha idején végezték ki. Tragikus és elszomorító fejleménynek minősítette a kivégzést a Vatikán szóvivője, Federico Lombardi is.
George W. Bush amerikai elnök szerint viszont fontos mérföldkő a kivégzés az olyan demokrácia felé vezető úton, amely szövetséges lesz a terrorizmus elleni háborúban. Izrael véleménye szerint a kivégzéssel „helyreállt az igazságosság rendje”. „Szaddám Huszein maga okozta vesztét. Olyan ember volt, aki sok rosszat tett saját népének, és aki súlyosan fenyegette Izraelt” – mondta Simon Peresz miniszterelnök-helyettes. Irán is üdvözölte a kivégzést, amelyet Hamid Reza Aszefi külügyminiszter-helyettes „az irakiak győzelmének” minősített.
Az arabok és a muzulmánok többségét világszerte felháborította a kivégzés. Huszein szűkebb hazájában, Tikritben tüntetők ezrei gyászolták a volt elnököt, és tiltakozók vonultak utcára a jordániai fővárosban, valamint több ciszjordániai településen is. Az ammáni megmozduláson részt vett Szaddám Huszein Jordániában élő lánya, Ragad is, de beszédet nem mondott.
Halaf al-Alajan, az iraki parlament egyik szunnita képviselője szerint a kivégzés „az Irak elleni bosszú aktusa volt… egy az emberiesség elleni nagy bűntett, melyet az iraki nép és egy az Egyesült Államok által őrzött hadifogoly ellen követtek el”.
Az iraki Kurdisztán autonóm régiójának elnöke, Maszud Barzani elégedetten vette a kivégzés hírét, de fontosnak mondta, hogy a kurdellenes népirtás miatt Huszein ellen indított per folytatódjék.
A kivégzésről készült teljes, 2 perc 38 másodperc időtartamú, de gyenge minőségű, valószínűleg mobiltelefonnal készített videofelvételt vasárnap hajnalban feltették az internetre. Az exdiktátor a kötéllel a nyakán végig imádkozott, egészen addig a pillanatig, amíg a bitófa padlója megnyílt alatta. Ezután néhány másodpercig teljesen sötét képkockák következnek, majd a kamera a kivégzett arcát mutatja. A kivégzés szemtanúira hivatkozva a The New York Times azt írta, hogy Huszein röviddel halála előtt azt mondta: „Le az árulókkal, az amerikaiakkal, a kémekkel és a perzsákkal.” Muvaffak ar-Rubaj iraki nemzetbiztonsági tanácsadó megkérdezte Huszeintől, érez-e bűntudatot vagy félelmet, mire azt felelte: „Nem, katona vagyok, a saját sorsom miatt nem aggódom.”
Az ítéletet az iraki katonai hírszerzés kazimijai (Észak-Bagdad) laktanyájában hajtották végre reggel fél hat és fél hét között. A kivégzésen kizárólag irakiak voltak jelen. A volt iraki elnököt szülőfalujában, az észak-iraki Tikrit közelében lévő Audzsában temették el vasárnap hajnalban, még napfelkelte előtt, nem a település temetőjében, hanem a faluközpont egyik épületében. Audzsában nyugszik két fia, Udaj és Kuszaj is, őket amerikai katonák öltek meg 2003-ban.
Már a kivégzés napján merényletsorozatot hajtottak végre Bagdadban. Harminchét ember életét vesztette, további hetvenhat pedig megsebesült.
Bár ez nem köthető a kivégzéshez, egy nappal később az amerikai hadsereg veszteségei elérték a háromezret: az utolsó áldozat egy texasi katona volt, az iraki fővárosban lőtték le.
Diktátorok a bíróság előtt
Szaddám Huszein pere előtt is számos halálos ítélet született államvezetők ellen, s ezek egy részét végre is hajtották.
Görögország: Georgiosz Papadopuloszt, aki 1967-től 1973-ig katonai juntát vezetett s diktatúrát kényszerített Görögországra, 1975-ben hazaárulás vádjával golyó általi halálra ítélték (később életfogytiglani börtönre enyhítették büntetését). 1999 júniusában halt meg, miután 24 évet töltött börtönben.
Kambodzsa: Pol Potra, a vörös khmerek volt vezetőjére (1975-1979) távollétében Phnompenben szabtak ki halálos ítéletet népirtás vádjával. Az ítélet ellenére 1991-ben visszatérhetett az országba. 1997. június 19-én az ellene fellázadt vörös khmerek egyik csoportja elfogta, bíróság elé állították, és életfogytiglani házi őrizetre ítélték. 1998-ban halt meg.
Kamerun: Ahmadou Ahidjo volt elnököt 1984-ben távollétében halálra ítélték, mert összeesküvést szőtt Paul Biya elnök ellen. Az ítéletet később életfogytiglani börtönre változtatták. 1989-ben halt meg.
Koreai Köztársaság: Cson Tu Hvan volt elnököt 1996-ban halálra ítélték az 1979-es katonai államcsínyben és egy kvangzsui tüntetés elfojtásában játszott szerepéért. Ro Te Vu tábornokot, aki követte a hatalomban, 22 évi börtönt kapott az elődjének eltávolítására vezető lázadásban játszott szerepéért, valamint korrupcióért. 1997 végén mindketten amnesztiában részesültek.
Közép-afrikai Köztársaság: Jean-Bedel Bokassa volt császárt (1965-1979) 1987-ben halálra ítélték, mert gyermekek lemészárlására adott parancsot. 1993-ban – három évvel halála előtt – szabadon bocsátották.
Mali: Moussa Traoré elnököt, akinek hatalmát 23 év után, 1991-ben döntöttek meg, 1993-ban politikai bűnök, 1999-ben pedig feleségével együtt gazdasági bűnök miatt halálra ítélték, majd az ítéleteket életfogytiglani fogva tartásra enyhítették.
Románia: Nicolae Ceausescu elnököt, aki 1965 óta volt hatalmon, 1989 decemberében – miután megdöntötték rendszerét – katonai törvényszék elé állították és sommás tárgyalás után kivégezték. (mti)
MH-összeállítás
