A Der Spiegel magazin válogatása
Varró Szilvia 2007. január 1. 18:00
Günter Grass elhallgatott náci múltja, egy arcplasztikai műtét, Berlusconi politikai tele-shoppingja és veresége, egy halott török lány, akivel nyugatias stílusa miatt saját családja végzett. Pár történet tavalyról, amelyeket a Der Spiegel évvégi különkiadásában kiemel.
A 2006-os év krónikáját a Der Spiegel szerint az iszlám és a nyugati világ közti konfliktusok határozzák meg. Februárban világszerte a dán Jyllands-Posten napilap verte ki a biztosítékot, amely egy Mohamed-karikatúrasorozattal háborította föl az iszlám hitűeket. Számos iszlám államban zavargások törtek ki.
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki, de kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, és hangsúlyozta: a kormány nem felelős egy független lapban megjelentetett tartalmakért.
Ne vágják le Mohammed fejét
Talán ennek is tudható be a túlzott óvatosság. A berlini Operaház szeptemberben levette programjáról Mozart Idomeneo című operáját, amelynek színpadra vitt változata végén fölmutatják Mohammed próféta levágott véres fejét. A rendőrség figyelmét egy névtelen telefonáló hívta föl rá, hogy ez sértheti a muzulmánok érzékenységét. Vizsgálat indult, hogy lehet-e számolni esetleges merényletekkel, hiszen Berlinben jelentős muszlim kisebbség él. Berlini vezető politikusok beszéltek az Opera vezetőjével, aki megpróbálta rábírni a rendezőt: ne vágják le Mohammed fejét. Nem sikerült, az opera lekerült a programról.
Részlet a Mozart-operából: sehol egy fej
A muzulmánok haragja a pápát is elérte: dühöt és felháborodást váltott ki egy, a regensburgi egyetemen elmondott beszéde. XVI. Benedek egy Mohammed prófétáról szóló középkori idézettel haragította magára az iszlám világ egy részét.
Családi büntetés
Németországot egy mindennél drámaibb történet rázta meg, amely arra hívta föl a figyelmet, hogy a német mellett egy párhuzamos társadalom és igazságszolgáltatás alakult ki. Hatun Sürücüt, egy 24 éves török származású lányt 2005-ben egy buszmegállóban lőtték agyon, az ügyben tavaly született ítélet.
Sürücüt 15 évesen szülei kivették a német iskolából, és férjhez adták Németként akart élni, törökként halt meg Törökországba. A lány várandósan visszatért Berlinbe. 17 évesen megszülte kisfiát, majd örökre búcsút mondott a fejkendőnek. Folytatta tanulmányait, és egy átlagos német nő hétköznapjait élte. Ez volt az, amit családja rossz szemmel nézett. Habár a vád szerint három bátyja közösen ölte meg a lányt, bizonyítani csak a kiskorú testvér jelenlétét sikerült. A bíróság kimondta, hogy Hatunnak nyugati életstílusa lett a veszte.
A történet egész Németországot, az ott élő hatalmas iszlám közösséget is megrázta. Viták indultak az integráció határairól, a nők elnyomott helyzetéről az iszlámban, a mulitkulti határairól.
Új arc, új kormányfő
A tavalyi év legjei között tartja számon a Der Spiegel annak a nőnek az esetét, akinek szétroncsolt arcát egy halott nő arcával pótolták – a műtét a transzplantációs sebészet történelmi sikere. A francia nő korábban altatókat vett be, aminek következtében olyan mélyen aludt, hogy nem ébredt fel, amikor a kutyája összeharapdálta az arcát – a tragédia miatt sem enni, sem beszélni nem tudott. A műtét után boldogan nyilatkozta a nyilvánosságnak, hogy végre tökéletesen érzi az orrát, az ajkait és a száját.
Az április egyik legizgalmasabb változásaként ír a lap az olaszországi kormányváltásról. Berlusconi sokáig nem akarta elismerni, hogy szinte korlátlan hatalma véget ért. A volt olasz kormányfő és kihívója, Romano Prodi között kemény küzdelem zajlott, amelyben Berlusconi minden eszközt bevetett. „Talkshow-ról talkshow-ra járt” – idézi fel a Der Spiegel, ahogy a kormányfő mindenhol bizonyítani próbálta, milyen hatékony reformokat hajtott végre. „Politikai tele-shoppingjában” látnoki reformernek tüntette fel magát, olyan államférfinak, aki mindig szét tudja választani a köz és a saját érdekeit. Azt persze nem hangsúlyozta – jegyzi meg a lap -, hogy az amerikai Forbes magazin szerint egyetlen hivatali éve alatt négy milliárd dollárral gyarapodott a tulajdona.
Mindenki mást bírált a náci múltjáért
A nyárra Izrael és Libanon háborúja mellett Németországban és világszerte Günter Grass Waffen-SS-es múltjának beismerése nyomta rá bélyegét. „Éjszakákon át mesélt” életének minden apró részletéről életrajzírójának (hogy például melyik utazós írógépet szereti), csak egyet hagyott ki: hogy 17 évesen a nácik hírhedt fegyveres alakulatába, a Waffen-SS-be tartozott. A fél világ értelmisége értetlenül és döbbenten áll a Der Spiegel megfogalmazása szerint a „baloldal moralizáló apostolának” hazugsága előtt, van, akiben fölmerül, hogy Grassnak irodalmi Nobel-díját is vissza kéne adnia.
