Nehéz fellelni a világhálón néhány szomszéd ország budapesti külképviseletét
Népszabadság * Dunai Péter * 2006. december 30.
A német nagykövetség internetes szócsöveGlobalizálódunk, egyre többet utazunk külföldre, üzletelünk külhoniakkal, egyre több megbízható információra van szükségünk egy-egy országról. Erre vannak a külképviseletek, amelyek egyik alapfeladata a vendéglátó ország polgárai információigényének a kielégítése. Az internet páratlan lehetőségeket teremtett. Tudnak-e élni velük a Budapesten akkreditált képviseletek, diplomatáik?
Az informálódni készülő magyar polgár első lépésként begépeli az egyik netes keresőrendszerbe, a google-ba, vagy a yahoo-ba angolul: XY Embassy, Budapest (merthogy a diplomácia nyelve ma már az angol), vagy ha optimista, magyarul. Az eredmény meglepő. Jó néhány ország – amelynek van nálunk diplomáciai képviselete – csak utalásokban tűnik fel a képernyőn (szlovákok, horvátok), nem saját honlapjukon bukkannak fel, hanem idegenforgalmi szolgáltatók, szállodák, PR-cégek oldalain. (A www.embassiesabroad.com becsületesen meg is jegyzi: a kínált lista garantáltan nem teljes.)
Némelyik budapesti nagykövetségnek, például az orosznak több honlapja is van. Ha valaki csak az egyiket, például a http://budapest.rusembassy.org honlapot látja, félreértheti, hiszen csak oroszul, angolul és németül olvasható. Pedig van egy igen jó, magyarul is hozzáférhető lapjuk, a www.hungary.mid.ru, amelyen tájékoztatnak a nagykövetségről, a diplomatákról, és felajánlják a kapcsolódó oldalakat. A másik kényes pont a frissesség. A kelet-közép-európai régiót tekintve az egyik legintelligensebb honlap, a cseheké (www.mzv.cz/budapest) például 2004. augusztusi gazdasági-fizetési mérlegadatokat közöl információs oldalán. Felmerül a gyanú: a gazdasági együttműködést kereső vállalatok listája sem harmatfrissességű. A legkönnyebben a nyugatiakkal boldogulunk. A legprofibbak az amerikaiak, a németek, a britek, a franciák, a kanadaiak, az ausztrálok, az izraeliek, a hagyományosan nyitott és kiválóan tájékoztató skandinávok. Magyarul, részletes és friss információkat adnak. Akit a téma érdekel, és idegen nyelvet is ismer, annak kapcsolódó netoldalak (linkek) tömegét ajánlják. Publikálnak ingyenes hírleveleket magyarul is.
A legproblematikusabbak – Ausztria kivételével – a szomszédok. Nem csoda, a régió zivataros történelme még a honlapkészítésben is súrlódási felületeket teremtett. Ami a honlapokat illeti, két sarkalatos pont van, 1. a nyelv, 2. a személy. Demokráciákban az emberek (diplomaták/honlapok) udvariasságból a fogadó ország nyelvén igyekeznek kommunikálni, és névvel, elérhetőséggel vállalják magukat, feladataikat. Ami a nyelvet illeti, talán nem meglepő, hogy a budapesti román nagykövetség nehezen fellelhető, ugyan első látásra elegáns, szép romániai tájakat, épületeket futtató honlapja (http://budapesta.mae.ro) csak románul és angolul informál. Ám a gondosan felépített honlap legtöbb címszava mögött üres a tér. Pl. az ambassador, (nagykövet) szóra klikkelve nem jön elő, se név, se életrajz, se fotó, mint ahogy azt várnánk. Ugyanígy a követségi munkatársak vagy a követség tevékenysége oldala is üres.
A szerbek kicsit kesze-kuszán lógnak ki a sorból tarkabarka, 3 nyelvű honlapjukon (néhány szavas magyar, valamivel több angol és sok latin betűs és cirill betűs szerb) információk, hirdetések villódznak.
Némely térségbeli ország (például Bulgária, Horvátország, Macedónia) egy telefonszámmal, e-mail címmel teljesíti tájékoztatási kötelességét: akit érdekel valami, próbálja hívni őket, írjon a követségnek, talán egyszer majd kap választ.
