Forrás: Népszava

A populizmus növekedése – főként Európában – az egyik legnagyobb kockázatot jelentette 2006-ban a külföldön működő amerikai cégek, iskolák és civil szervezetek biztonsága szempontjából az amerikai külügyminisztérium szerint.

Az Afrikában terjedő korrupció, a szellemi tulajdon eltulajdonítása és a közel-keleti terrorizmus álladó kockázata a szerepel a tíz legnagyobb veszély között, amely a külföldön működő amerikai érdekeltségeket fenyegeti – áll az amerikai külügyminisztériumnak a külföldi biztonsággal foglalkozó, 1985-ben létrehozott szervezete (OSAC – Overseas Security Advisory Council) által közzétett jelentésben. „Az elmúlt év során az OSAC szakértői a populizmus rendszeres növekedését figyelték meg Európában, amelyet az iszlámista radikalizmus, valamint a neonáci, illetve szélsőjobboldali mozgalmak táplálnak” – áll a dokumentumban. A Közel-Keleten az Izrael és a Hezbollah libanoni ­síita szervezet közötti háború volt „az év legjelentősebb eseménye” az OSAC szerint. A Közel-Kelet más részeiben 2006-ban számos fenyegetés, letartóztatás, illetve a szaúd-arábiai és jemeni olajipari létesítmények elleni támadási kísérletek „arról tanúskodnak, hogy az öböl menti országokat továbbra is fenyegeti a terrorizmus veszélye”. „Az amerikai magánszektor a kereskedelmi veszteségeket jelentő legnagyobb fenyegetésnek (a szellemi tulajdon terén) a nemzetközi kereskedelem szempontjából a két legnagyobb ázsiai tényezőnek számító Indiában és Kínában van kitéve.”

A korrupció és az erőszakos bűncselekmények jelentik a legnagyobb kockázatot az Afrikában működő amerikai vállalatok számára, Latin-Amerikában pedig – ahol az emberrablás valóságos iparággá vált – a politikai erőszak és a társadalmi nyugtalanság a legnagyobb veszélyforrás.

MTI-információ

Keretes cikkek

Dől az adózók pénze a szélsjobb frakciónak

Románia és Bulgária EU-csatlakozásával januárban önálló szélsjobboldali frakció alakul az Európai Parlamentben – írja csütörtöki számában a Le Soir cím belga napilap. Ez a lépés nem pusztán szimbolikus jelentség: az önálló frakcióval a szélsjobb az Európai Parlamentben gyakoribb felszólalási lehetséghez és az EP munkájának szabályozásában nagyobb hatáskörhöz jut. Emellett a frakcióalakítás anyagilag is elnyös: az EP-frakciók EU-támogatásra jogosultak, ami nagyjából 50 ezer eurót tesz ki tagonként. A szélsjobboldali képviselk egy része eddig frakción kívüli független volt, a többiek pedig különböz más képviselcsoportok tagjaiként politizáltak. Most azonban, Románia és Bulgária csatlakozásával újabb szélsjobboldali törvényhozók kerülnek be a testületbe, s így ezen radikális irányzat képviselinek száma meghaladja majd az önálló frakcióalakításhoz szükséges mennyiséget. (Az EP szabályai szerint egy ilyen lépéshez minimum 19 képvisel kell, mégpedig úgy, hogy az érintettek legalább a tagállamok egyötödébl érkezzenek.) A Le Soir beszámolója szerint a Nagy-Románia Párt vezetje, Corneliu Vadim Tudor szerdán bejelentette, hogy pártja 5 európai parlamenti képviselje csatlakozni fog a Le Pen vezette francia Nemzeti Front 7 EP-képviseljéhez s a flamand szélsjobboldali párt, a Vlaams Belang 3 törvényhozójához. Ezt a számot még néhány osztrák, olasz, brit és bolgár EP-képvisel egészíti ki, így a jövend frakció 20 emberbl áll majd.

Semjén Adrián

Comments are closed.