Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. december 29.
Tárolni muszájKép: REUTERS – Vasily FedosenkoA fehérorosz kormány és az orosz Gazprom árvitája európai politikai válsággá növekedett. Az EU újabb fagyos januári energiapániktól tart.
Andris Piebalgs energiaügyekben illetékes EU-biztos csütörtöki közleményében hangsúlyozza, hogy a Minszk-Moszkva árvitában az EU olyan megoldást vár, amely „nem teszi kérdésessé a földgáz EU-nak történő tranzitálását” – olvasható. Az Európának szállított orosz földgáz mintegy 30 százaléka Fehéroroszországon keresztül jut el az unióba.
A Gazprom szerdán erősítette meg, hogy újévkor leállítja szállításait Fehéroroszországnak, ha nem jön létre ármegállapodás, és figyelmeztette három európai vásárlóját: gondok léphetnek föl náluk. Alekszandr Miller Gazprom-vezér szerint Fehéroroszország „destruktív álláspontra” helyezkedett négy nappal a gázárról Oroszországgal kötött szerződés lejárta előtt, és megfenyegette Minszket: ha nem fogadja el a Gazprom keddi „példátlan” ajánlatát, akkor nemcsak ezer köbméterenként 200 dolláros (négyszeres) gázárral számolhat, hanem még exportvámmal is, ami további 60 dolláros emelést jelentene. Az orosz állami monopólium azzal is igyekezett nyugtatni nyugat-európai fogyasztóit, hogy a gázszállítást átterelheti egy másik – nagyrészt tulajdonában lévő – vezetékre. A fehérorosz területen át vezető Jamal-Európa-csővezeték már a szovjet idő után készült, de Fehéroroszországnak módja van arra, hogy ezt is megcsapolja, amennyiben a „hivatalos” szállítás leállna. Ebben a helyzetben lépett fel Ukrajna. Az ország energiaügyi minisztere csütörtökön kijelentette: Ukrajna abban a helyzetben van, hogy növelni tudja a tranzitszállításokat az európai partnereknek, bármilyen mennyiségről legyen is szó.
Miközben tartanak a tárgyalások, a Moszkva-Minszk viszony egyre fagyosabb lesz. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök rendszere egyértelműen az orosz kapcsolatra épült. A tekintélyuralmi rendszer alapja az archaikus gazdasági és elosztási rendszer moszkvai támogatása volt. Az orosz gázárak, a vámmentes nyersolajszállítások tették versenyképessé Fehéroroszország exportját. A fehérorosz ellenzék ebben a helyzetben a moszkvai vezetés felelősségére figyelmeztet. Andrej Szannyikov volt külügyminiszter-helyettes, a Charta 97 ellenzéki mozgalom szóvivője azt közölte: a gázháború Moszkva Fehéroroszországgal kapcsolatos politikájának teljes csődje.
Jellemző, hogy hangot váltott az eddig Lukasenko-barát moszkvai média is. A Gazprom tulajdonában lévő Izvesztyija felismerte, hogy Lukasenko Oroszországon élősködik, s, azt írta, hogy a minszki államfő „hideg háborút indított saját polgárai ellen”. Az orosz lapok csak „kurta gázháborúra” számítanak. A Vremja Novosztyej viszont arra figyelmeztetett, hogy Oroszország elveszítheti megbízhatóságát nyugati vevői szemében, miután Ukrajnát követően Fehéroroszországot is ilyen árnyomásnak teszi ki. A megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a Gazprom a többi FÁK-országnál is a Kreml napi politikai érdekei szerint él az árfegyverrel. Ez történt Grúzia és Moldova esetében is. Joggal lehet tartani attól, hogy nem a mostani az utolsó gázárháború, amelyet a moszkvai Gazprom-székházból vezényelnek. A visszafogott brüszszeli kommentárok viszont azt bizonyítják, hogy az EU-nak nincs alkalmazható energiastratégiája.
A higanygőz a gyilkoshoz vezet…
Leonyid Nyevzlin, a csődbe juttatott Yukos olajcég társtulajdonosa „merő agyrémnek” nevezte az orosz főügyészség vádját, amely szerint ő és más emigráns nagyvállalkozók rendelhették meg Alekszandr Litvinyenko Londonba dezertált egykori állambiztonsági tiszt megmérgezését. A vádakat az Egyesült Államokban tartózkodó, izraeli állampolgárságú Nyevzlin kommentálásra alkalmatlannak mondta. Az orosz ügyészek szerint az üzletember azért ölette volna meg a volt titkos ügynököt, mert az valamilyen módon belekeveredett a Yukos külföldi vagyonáért folyó belharcba. Nyevzlint már korábban is több gyilkossággal vádolták meg, s megpróbálták kikérni Izraeltől. Az izraeli hatóságok ezt megtagadták – éppen Litvinyenko adatai alapján. A moszkvai vádak alapja Nyevzlin kapcsolata egy londoni biztonsági céghez, ahol higanygőznyomokat talált a Scotland Yard. Korábban egy orosz üzletember azt állította, hogy őt Nyevzlin higannyal akarta megmérgezni. (Munkatársunktól)
