A karácsonyi bevásárlási láz közepette – a mai való világban és nem a színpadon – feltűnt egy negatív megasztár. Az osztrák, magyar, ukrán és izraeli tulajdonban lévő Mega kereskedelmi cégcsoport ellen élelmiszer-hamisítás ügyében nyomoznak a hatóságok.
A társaság cégeinél nagyüzemi módszerekkel csaltak. Több száz tonna lejárt, vagy ahhoz közeli szavatosságú élelmiszert újracsomagoltak, illetve címkéztek. A több millió vásárlót érintő hamisítás hátteréről érdeklődtünk.
– Magyarország a jelek szerint több európai, főként környező ország számára szemétlerakó hely. Kapcsolatba hozható ez uniós tagságunkkal?
Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője:- Az európai uniós csatlakozásunknak természetesen vannak pozitív és sajnos negatív oldalai is. Ezekkel a negatívumokkal szembesülnek ma Magyarországon a vásárlók, illetve fogyasztók, hiszen a boltok polcain olyan lejárt szavatosságú élelmiszerekkel találkozhatnak, találkoznak, amik egyenesen arányosságban vannak Orbán Viktor pár évvel ezelőtti kijelentésével, miszerint Magyarország az Európai Unió szemétlerakó helyévé vált. Hiszen tömegével vannak jelen sajnos olyan termékek a magyar boltokban, amik a magyar családok egészségi helyzetét ronthatják, illetve olyan minőségű termékekkel is összefuthatunk, amik gyenge minőségüknél fogva igenis veszélyesekké válhatnak az emberek, illetve a fogyasztók számára. Nincs olyan ország az Európai Unión belül, ahol sorozatosan foglalnak le több száz tonna romlott élelmiszert vagy átcímkézett terméket. A magyar kormány a 2007-es évi költségvetési tervezetben több mint 1800 ellenőrzéssel foglalkozó szakembert kíván az utcára tenni. Itt fekete-fehéren benne van a költségvetésben, hogy szakembereket tesznek ki az utcára leépítés, illetve a költségvetési hiány betömése végett.
– A Fidesznek van-e valamilyen javaslata?
– Két héttel ezelőtt megalapítottuk a fogyasztóvédelmi akciócsoportunkat. Meg szeretnénk mindent tenni a jövőben annak érdekében, hogy minél szélesebb körben kerüljenek nyilvánosságra azok a cégek, amelyek ilyen maffia jellegű módszerrel próbálnak a piacon ténykedni. Egyébként weblapjainkon olvashatók ezek a tiltott termékek, illetve a vállalkozók, akik így próbálják becsapni a fogyasztókat. Nonszensznek tartjuk, hogy a jelenlegi Mega Trade-es botránnyal kapcsolatosan a büntető törvénykönyvnek a legfelsőbb plafonja három év büntetéssel számol. Mi ezt szeretnénk módosítani minimum öt évre, hogy egyfajta elrettentő erővel bírjon.
– Az ilyen akciókban tevékenyen részt vevő vállalkozások beszüntetésére tesznek javaslatot?
– Úgy gondoljuk, hogy első lépésben a Büntető Törvénykönyvet kell módosítani. Hogyha erre van fogadóképesség a kormányzat részéről, akkor látunk arra esélyt is, – mint ahogy Szlovákiában hasonló kezdeményezéssel már éltek, – hogy a nagyobb és komolyan bizonyítható módon, üzletszerűen elkövetett, élelmiszerekkel való visszaéléssel, illetve azoknak a forgalomba helyezésével kapcsolatosan akár egy olyan büntetési fokozatot is a magyar Büntető Törvénykönyvbe beépítsünk, miszerint ezeknek a tevékenységét haladéktalanul be kell szüntetni. De egyelőre örülnénk annak, hogyha a Magyar Szocialista Párt ténylegesen a magyar családokat védené. Úgy gondolom, hogy a francia példa lehet adott esetben Magyarországon is egy megoldás. A hazai, francia termékeket ösztönzik, és olyan külföldi termékeket csak kis mennyiségben engednek be a határon, amelyeknek az eredete, az összeállítása, gyártása abszolút nem nyomon követhető.
– A telefonban Gőgös Zoltán, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A Mega botránnyal kapcsolatban az enyhe bírságoknak van-e valamiféle közük ahhoz, hogy számolnunk kell a túlnyomóan külföldi kézben levő élelmiszer-kereskedő cégek vezetőinek az érzékenységével? Ugyanis, ha ezek kivonulnak az országból, az pillanatnyilag súlyos ellátási gondokat okozhatna.
Gőgös Zoltán:- Nem gondolnám, hogy itt nagy ellátási zavar lenne, mert biztos jönnének azonnal a helyükre, hiszen óriási verseny van az élelmiszer-nagykereskedelemben. Én élelmiszerhiánytól nem tartok, sőt van olyan érzésem, hogy ez talán egy picit azért a hazai élelmiszereknek segít, hiszen mi folyamatosan azt mondjuk, hogy amit mi biztosan nyomon tudunk követni, az a magyar gyártókapacitások. És ugyanezt nem tudjuk nyilván megtenni a külföldi országok esetében. Garantálni, hogy mi az élelmiszerláncot felügyeljük, azt elsősorban a magyar élelmiszereknél tudjuk.
– Szlovákiában olyan törvényt hoznak, amely a vétkes üzleteket, áruházakat bezárással büntetné.
– Egyetértünk. Én is enyhének tartom a büntetéseket, ráadásul még ki se fizetik, hanem inkább perbe mennek, aztán évekig szórakozunk egymással, közben meg eltűnnek a Kft.-k. Nálunk benne van a rendszerben, és csináltunk is ilyet. Például Pest megyében, ahogy most ez a botrány kiderült, mert nem nagyon van olyan nagykereskedő cég, amelynek vagy boltját, vagy a boltjának bizonyos részlegét – átmeneti időre – ne zárta volna be a hatóságunk. Talán egy kicsit nagyobb összefogás kell ahhoz, hogy ezt a fajta erős lobbit egy picit abba az irányba tereljük, hogy ne használhassák ki ezt a kíméletlen versenyt – mondjuk a termelők ellen – a fogyasztóknak az úgymond megkárosítására. És én jónak tartom, hogy végül is eldőlt az az elég hosszú huzavona, hogy most ki is felügyelje az élelmiszerbiztonságot. Most első olvasatban úgy döntött a kormány, hogy akkor legyen a hatósági jogkör, a felügyelet a Földművelési Minisztériumé, és nyilván a különböző funkciómegosztások a következő kormányülésig nagyjából megtörténnek, és akkor jövő tavaszig a jogszabályalkotás is.
– A minisztérium a honlapján nyilvánosságra hozta az inkriminált termékek listáját. De vajon mennyire hatásos ez? Nem az áruházakban, üzletekben kellett volna ezt megcselekedni?
– Ennek a hamisításnak a tényét valamilyen módon igazolnunk kellett, és hát három napja van minden esetben az ellenőrzött személynek, hogy az eredeti dokumentumokat bemutassa. Ez is egy hibás rendelkezés szerintünk, sokat dolgoztunk ellene, ugyanis nincsenek a helyszínen az eredeti papírok, csak fénymásolatok. Na most ugye fénymásolat alapján mi a riasztást már el tudjuk kezdeni, de nem hozhatunk semmit nyilvánosságra, mert azért elég komoly pernek mennénk neki, hogyha végül is mégse a cég a hibás, hanem valaki az ő nevével esetleg visszaélt. De miután kiderült, hogy itt még a fuvarlevelek is meghamisítottak, onnantól kezdve kezdtük el a nyilvánosságra tenni azt, hogy ki a cég, hova szállított, mennyit szállított. És ugye miután a cég elkezdte vitatni, hogy igazából nem is történt itt semmi, akkor viszont azt mondtuk, hogy rendben van, ez nem zavar senkit, sőt én azt mondom, a lakosságnak joga van tudnia, hogy amit vásárol, az mégis milyen. Ekkor tettük ki azt a már leellenőrzött listát a honlapra. Természetesen eddigre már főleg a nagy áruházak az összes terméket leszedték, nem várták meg, hogy mi ezt a listát így, az interneten közzétegyük. Egyet viszont tudni kell. A kereskedelem kicsit most elbújik a mögé a szabály mögé, hogy most Európán belül minden felelősség a gyártóé, és nem a forgalomba hozóé. Én nem gondolnám, hogy azért, mikor valaki, aki mondjuk 10 meg 100 millióért vásárol egy-egy termékből, hogy egy-egy próbavásárlást, egy mintázást nem kellene, hogy csináljon. Vagy ne érdeklődne a hatóságnál – mondjuk például – olyan ügyben, hogy erről a cégről nincs-e valami panasz. Itt már nem arról van szó, hogy néhány kiló lejárt szavatosságú termék van, hanem ez egy szervezett hamisítási akció. Ehhez nyilván más módszerekkel kell hozzányúlni.
– Állítólag 1800 ellenőrzéssel foglalkozó szakembert akarnak elbocsátani az ÁNTSZ-től, a fogyasztóvédelemtől és a környezetvédő felügyelőségektől.
– Ha ésszerűsítjük a rendszert és a párhuzamosságokat kiszűrjük, akkor lehet, hogy a maradék emberrel sokkal, de sokkal hatékonyabban lehet dolgozni. Egyébként hozzáteszem: Európán belül nagyon jó híre van a magyar hatóságnak – függetlenül attól, hogy most ilyen botrány kiderült. De ez is azért derült ki, mert azért a szakembereink járnak ellenőrizni.
Bordás Ákos összeállítása nyomán
