Egyre nagyobb mértékben kiárusítja ingatlanait – paplakokat, templomokat, kápolnákat, gazdasági épületeket – a katolikus egyház Csehországban, mert a hatalmas paphiány és a hívők folyamatosan csökkenő száma miatt elnéptelenedtek, s az egyháznak nincs pénze fenntartásukra.
Az eladásra szánt ingatlanok jegyzéke az utóbbi hónapokban szinte minden csehországi püspökség hivatalos weboldalán is megjelent. A legtöbb ingatlant a Ceské Budejovice-i, a pilzeni és a Hradec Králové-i egyházmegye kínálja.
Ceské Budejovice körzetében például több mint 300 plébánia van, de csak 82-ben van pap. A Hradec Králové-i egyházmegyében a mintegy 450 paplak egyharmadát, tehát mintegy 150 épületet, bocsátottak áruba. Az árakat a piac, a kereslet alapján fogják meghatározni, állítják az egyházi méltóságok.
„Az egyházi vagyon legnagyobb kiárusítása zajlik napjainkban” – nyilatkozta az Aktuálne.cz internetes újságnak Frantisek Mrosko, a Ceské Budejovice-i egyházmegye képviselője. Leszögezte: „A cseh lakosságnak nem egészen a fele állítja, hogy valamilyen módon vallásos. Templomba azonban csak alig három százalék jár. Ilyen alacsony létszámú hívővel az egyház nem tud pénzt szerezni ingatlanai fenntartására.”
A Prazsky Deník című napilap szerint az egyházi ingatlanok olcsóak és aránylag nagy irántuk az érdeklődés, különösen a gazdagabb cseh értelmiségiek és vállalkozók körében, akik „különlegesen attraktív üdülőházakat, műtermeket, vendéglőket és üzleteket létesítenek az egykori paplakokban, templomokban. A szerencsésebb esetek közé tartozik, amikor a falusi templomot kulturális központtá alakították át, s mint a helyi hagyomány részét ápolják.
Nyilvánvaló, hogy a többi egyház helyzete sem rózsás. A zsidó egyház például a katolikus egyháznál is jóval rosszabb helyzetben van, mert a második világháborús események következtében a csehországi zsidók száma minimálisra csökkent. A zsinagógák egy részét elenyésztette az idő, s amelyek fennmaradtak, többnyire más célokat szolgálnak. A dél-morvaországi Velké Mezirící városka két zsinagógája közül például az egyik kultúrház, míg a másik üzletként működik.
A tíz millió lakosú Csehországban a statisztikai hivatal kimutatása szerint jelenleg mintegy 3,3 millió állampolgár tartja magát vallásosnak, míg több mint hatmillió ateistának. A hívők száma évtizedek óta folyamatosan csökken: 1950-ben csak mintegy félmillió ember vallotta magát ateistának, azaz az akkori lakosság 5,8 százaléka, míg 8,3 millió volt a vallásosak száma. Negyven évvel később, az 1991-es népszámláláskor már csak valamivel több mint 4,5 millió volt a vallásos állampolgárok száma, s 2001-re ez újabb 1,2 millióval csökkent.
Az egyházak közül a katolikus egyház a legerősebb, s híveinek száma 2,7 millió, ami az összes hívő 83 százaléka. A katolikusok száma azonban az utóbbi tíz év alatt szintén bő egymillióval csökkent.
MTI
