Dög a frigóban
Vegyszer volt. Hol nem volt?
A túlságosan liberális kereskedelmi szabályoknak tulajdonítja a lapunknak nyilatkozó szakember a törökbálinti élelmiszerbotrányt. A politikai arénáig gyűrűző átcímkézési ügyből kiderül: a hiányos hatósági rendszer és az uniós piacnyitás miatt gyakorlatilag bizonytalanná vált, hogy melyik nap sikerül még felhasználható élelmiszert vagy kozmetikumot magunkhoz venni.
Fotó: S. L.
A már két hete húzódó törökbálinti élelmiszerbotrányt a miniszterelnök a parlamentben „arcpirító disznóságnak” nevezte. Gyurcsány Ferenc azt az ügyet jellemezte így, melynek felgöngyölítésére az illetékes hivatal és az ÁNTSZ szakemberei mellett a Pest megyei rendőrség is külön, tizenhét emberből álló nyomozócsoportot állított fel.
Törökbálinton az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal emberei december 5-én fedeztek fel egy olyan óriásraktárt, melyben nagy mennyiségű lejárt szavatosságú termék címkéit hamisították meg. A minőségellenőrök egy kis szobában acetonos üvegeket, számítógépeket és nyomtatót találtak: ezen a helyen távolították el, majd írták rá ismét a termékekre az „új” felhasználhatósági időt. Egy nappal később pedig három újabb logisztikai központban találtak szabálytalan csomagolású és hamisított dátumú árukészletet. A hatóságok eddig több mint száz tonna lekvárt, müzlit, konyha- és félkész élelmiszert, tejterméket és csokoládét foglaltak le, és elrendelték egymillió tojás megsemmisítését is.
Miután Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman nyomására nyilvánosságra hozták a kérdéses termékeket forgalmazó cég nevét, kiderült: a szóban forgó áruk a M.E.G.A. (osztrák-magyar-ukrán-izraeli) cégcsoport „lelkén száradnak”, amely ebben az évben már kétszer is a hatóságok látókörébe került.
Ellenzéki politikusok a kormány felelősségét vetették fel az ügyben. Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető szerint az ellenőrző hatóságok tömeges létszámleépítésének egyenes következménye a mostani helyzet, hiszen a köztisztviselők pénz hiányában nem tudnak érvényt szerezni a határozatoknak. Gyurcsány szerint azonban „az üzleti tisztesség nem politikafüggő, és ami történt, nem a politika sara”.
Egyetért a legnagyobb ellenzéki párt véleményével dr. Bobál Pál, a Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. A szakember szerint az ellenőrző hatóságok – köztük a fogyasztóvédelem is – leépítés helyett inkább megerősítésre szorulna. Elmondta a Heteknek azt is, hogy tapasztalata szerint hasonló témájú ügyekben, botrányokban általában a rendkívül nagy menynyiségű élelmiszert szállító cégek érintettek. A szóban forgó cégcsoport az ország legnagyobb üzleteinek körülbelül 1,6 milliárd forint értékben forgalmazott élelmiszereket.
A vizsgálatot vezető Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal igazgató-helyettese, dr. Popovics László a hasonló ügyek gyakoriságára vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, hogy kis tételekben ugyan eddig is történtek hasonló kihágások, mennyiségileg azonban mindenképpen példátlan a mostani eset. Konkrétumokkal nem tudott szolgálni, mivel a teljes jelentést január 12-ére készítik el.
„Nem készültek fel se a hatóságok, se a kormányzat, se a politikai elit egy ilyen esetre” – nyilatkozta lapunknak egy termelői és fogyasztói érdekvédelemmel foglalkozó szakember. Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöki tanácsadója úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben az élelmiszer-biztonságot garantáló szervezeteket „egyetlen intézmény keretei közé” kellene szorítani. A szakember rámutatott arra is, hogy az unió országaihoz képest hazánkban a kereskedelmi törvény túlságosan liberális, a vállalkozások szintjén szinte feltételek nélküli alapokon nyugszik. Ennek bizonyítéka, hogy a most ismételten lebukott és már kétszer megbüntetett cég egy bírósági fellebbezéssel tovább kereskedhetett. Ilyen esetben Piros László szerint kizárással és vagyonelkobzással kellene büntetni, „hogy az életben eszébe ne jusson egy ilyen társaságnak ebben az üzletágban újra vállalkozni”.
