Papp László Tamás 2006. december 21. 08:39
Annyira mégsem vigyoroghatunk, látva, hogy néhány tucat elmebajos kriptohungarista garázdasága elegendő, hogy ürügyet szolgáltasson ahhoz, hogy a törvényhozás épületét úgy körülzárassák, mint ahogy puccstól tartó banánköztársasági rendőrfőnököknél szokásban van.
Az állatvilágban a műveleti terület kijelölése rendkívül egyszerű szabályrendszer mentén zajlik. Ha például kóbor hiéna lakmározik az elhullott szarvas teteméből, és fajtársat lát közeledni, morgó hangeffektus, és tépőfogainak kivillantása jelzi a késve érkezőnek: ez a dög az övé.
A szavanna fáinak árnyékában farkával méltóságteljesen legyező oroszlán is hasonló vagy még drasztikusabb gesztusokkal adja a rivális hímek tudomására vadászterülete határainak mibenlétét. Úgy gondolhatnánk, az emberek civilizált normák révén intézik az ilyesmit.
Viszont a rendőrségünk soraiban elharapózó territoriális reflex cáfolni látszik a fenti elhamarkodott következtetést. Ugyanis a legitim erőszak monopóliumának gyakorlására jogosult testület kábé olyan metódus alapján dönt a Kossuth tér demonstrálók előli lezárásáról, mint az erősebbik ragadozó a zsákmány tulajdonjogi státuszáról. Vagyis, hogy nálunk van fegyver, hatalom, izomfölény, ezért mi nyögjük be a frankót, gyűlhet-e a lakosság, vagy nem-e.
*
Olyan, hogy műveleti terület, nemcsak a mesében, de a rendőrségi törvényben sincs. Így nemigen lehet egyébre gondolni, minthogy a hivatkozott gumifogalom a nem létező fantomtörvény tényleges alkalmazásakor olyasvalamit jelent, hogy a nagytiszteletű Yard bizonyos közhatalmi intézményeket határoló utcákon, tereken bizonytalan időre felfüggesztheti a szabadságjogokat, ha úri kedve akképp diktálja.
Legalábbis Gergényi Péternek a tanácsapparátusi bikkfanyelv kádári ízeivel megbolondított rendőrzsargonjában előadott magyarázata, hogy a Kossuth tér a bejelentők által megjelölt részére nem vonatkozik a gyülekezési törvény, mert az nem közterület, hanem „biztonsági műveleti területnek nyilvánítottam, elsődlegesen 2006. október 23.-tól november 24. napjáig, majd ezt követően a biztonsági műveleti területté nyilvánítást meghosszabbítottam a szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásáig”, ilyesfélére enged következtetni. Ez alapján söpörte le a főzsaru két, Országház előtt tüntetni akaró jogászember próbaperre érett területhasználati indítványát.
Ha Kovács 17 János közrendvédelmi tiszthelyettest megkérnénk, fordítaná le magyarra a bürokratikus főkapitányi szófosást, valami afféle jönne ki, hogy mivel az ősz beköszöntével rendszeresen felforgató, nácista csoportosulások összejöveteleiről szólt a Parlament körüli tényálladék, így az erdőkerülő úgy döntött, mindenkit kizavar a térről. Békés tüntetőket, vandál demonstrátorokat egyaránt.
Mely annyira demokratikus elintézése a dolgoknak, mintha a bankrablás után Géza, a cselekménytől idegileg kissé megzakkant személy- és vagyonőr csőre töltött pisztolyával hadonászva üldözné el a pénzintézetbe bejutni akaró ijedt ügyfeleket, azt ordibálva, „tudom, hogy mind a mackóban őrzött lóvéra pályáztok, rohadékok!” Gézát valószínűleg hosszú betegszabadságra küldenék, Pétert viszont fényesre nyalják és a demokratikus ellenzék hagyományaival büszkélkedő liberális kormánypártiak rimánkodnak neki, nehogy”má lemongyon, mer” különben mi lesz velünk.
Egy szabadelvű piacpárti ennek persze örülhetne is, hisz pont ez bizonyítja: a magántulajdon jobban szuperál, mint az állam. De annyira nagyon mégsem vigyoroghatunk, látva, hogy néhány tucat elmebajos kriptohungarista garázdasága elegendő, hogy ürügyet szolgáltasson ahhoz, hogy a törvényhozás épületét úgy körülzárassák, mint ahogy puccstól tartó banánköztársasági rendőrfőnököknél szokásban van.
*
Ehhez csatlakozik a politikai rendelésre némileg áthangszerelt rendpárti médiakórus, amely szerint a gyülekezési törvény rossz. Hogy esetleg nem a jogszabály csapnivaló, hanem az impotenciáját tapló brutalitással kompenzáló rendőrség az, szemlátomást fel sem merül.
Persze mit várjunk egy olyan sajtótól, melynek eszébe sem jut, hogy normális jogállamban a főkapitányt aligha hívják Vasprefektusnak. Ezt a ragadványnevet eredetileg Cesare Mori, az olasz demokrácia felszámolásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Duce kedvenc rendőre viselte. Aki időlegesen tényleg felszámolta a maffiát, ám rendőrállami szintű gengsztermódszerekkel. Mori volt a legelső Európában, aki bevetette pl. az árammal történő vallatást. Nem mellesleg ártatlan polgárok tömegét küldve börtönbe.
Ilyen példaképekkel talán érthető, miért tartja nyűgnek a gyülekezési jog honatyáik közelében való realizálását Gergényi. Ő ilyen, kár arra várni, hogy észrevegye magát. Hogy kormánytöbbséget alkotó politikusainknál mikor esik le, a szükségállapotra emlékeztető véleményklímát már rég nem a maroknyi gyűlésező, hanem ők tartósítják, annak megjóslására nemigen vállalkoznánk, de záros határidőn belüli pozitív fejleményekre történő nagy összegű fogadások megtételére senkit sem buzdítunk.
A publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A Hírszerző fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
