Nem cáfolta Ehud Olmert izraeli miniszterelnök, hogy országa atomfegyverrel rendelkezik, megerősítve ezzel az izraeli kormány álláspontját a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban.
Ehud Olmert és Angela MerkelA kormányfő kedden Berlinben a német kancellárral folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten azt hangoztatta: Izrael nem lesz az első ország a Közel-Keleten, amely atomfegyverre tesz szert. Az izraeli politikus előző este egy német televíziónak nyilatkozva közvetve elismerte, hogy hazája atomfegyver birtokában van. A sajtókonferencián a miniszterelnök hozzátette: ez volt, ez most is, és ez marad Izrael álláspontja.
Olmert, aki miniszterelnökként első alkalommal tett látogatást Németországban, csaknem kétórás megbeszélést folytatott vendéglátójával, Angela Merkel kancellárral, mindenekelőtt Iránról és a Közel-Keletről.
A sajtóértekezleten mindketten élesen elítélték Irán politikáját, különös tekintettel Teherán nukleáris programjára, valamint az iráni fővárosban zajló holokauszt-konferenciára. A holokauszt tagadása mind Izrael, mind Németország számára elfogadhatatlan – hangoztatta Merkel kancellár, élesen elítélve a tanácskozást kezdeményező Ahmanidezsád iráni elnököt.
Olmert elengedhetetlennek nevezte az Irán elleni szankciókat, hangoztatva, hogy országa ennek érdekében már felvette a kapcsolatot az Egyesült Államokkal és más országokkal.
A tárgyalások másik fő témája a Közel-Kelet volt. Merkel mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti békefolyamat előmozdítása a német uniós elnökség legfontosabb külpolitikai feladata lesz. Ennek alátámasztására Olmert előtt konkrét kezdeményezéseket terjesztett elő, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, Oroszországot, az ENSZ-t és az EU-t tömörítő „kvartett” közvetítő erőfeszítéseinek felújítását ígérte. Ezzel összefüggésben Olmert úgy vélekedett, hogy az előrelépés alapja csakis a kvartett tevékenysége és az Egyesült Államok által korábban vázolt, úgynevezett útiterv lehet. Mindketten hangúlyozták a mérsékelt palesztin erőkkel való párbeszéd szükségességét, elsősorban Mahmúd Abbász palesztin elnökre utalva.
Libanonnal kapcsolatban támogatásukról biztosították az ország függetlenségét és szuverenitását, s elítélték a Hezbollah síita gerillaszervezet tevékenységét. Merkel utalt az ENSZ békefenntartó szerepvállalásának jelentőségére, kiemelve az ebben való német közreműködés fontosságát.
Irakkal kapcsolatban a kancellár reális értékelésként minősítette a Baker-Hamilton bizottság jelentésében foglaltakat, s támogatta az abban előirányzott kezdeményezéseket, különös tekintettel a Szíriával és Iránnal javasolt diplomáciai nyitásra. Ennek kimenetele azonban – mint fogalmazott – az Egyesült Államoktól és az érintett regionális részvevőktől függ.
(MTI)
