NOL * Népszabadság Online * 2006. december 12.
Miért menekült el apád Magyarországról – kérdezi egy afrikai reggae-zenész Nicolas Sarkozyt.
A jövő évi francia elnökválasztás „eurovíziós döntővé” válhat a magyarok számára, akik közül sokan az ő képviselőjük, Nicolas Sarkozy győzelmét remélik. A Le Point című francia hetilap írta ezt a minap a nagyobbik francia kormányzó párt, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnökjelöltjének itthoni „esélyeivel” foglalkozó írásában. Nos, nem tudni, hogy a párizsi lap újságírója mindezt honnan vette, ám annak van esélye, hogy az emlegetett „euróvíziós döntőre” valóban sor kerül, ha nem is Sarkozy apai felmenőinek szülő-, hanem választott hazájában, ahol a politikus 1955-ben meglátta a világot.
Ha így lesz, az egy afrikai reggae-zenésznek lesz köszönhető.
Zedessről, egy Burkina Fasoban (korábban Felső Volta) élő fekete muzsikusról van szó és az ő, „Egy magyar a gallok között” című számának. Ennek – hála a médiának – jó esélye van rá, hogy a következő hónapok (politikai) slágerévé váljon a francia toplistákon.
A dal, persze nem annyira a Sarko-híveket, mint inkább ellenfeleit mozgósíthatja és szervezheti spontán utcai kórusokba, akik nyilván nagy beleéléssel éneklik majd a zeneszámba foglalt kérdést: „Nicolas Sarkozy, apád miért menekült el Magyarországról?”
Az autentikus válaszra (nevezetesen, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származó Nagy-Bócsay Sárközi Pál a krónikák szerint az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől menekült, továbbá, hogy anyja görögországi zsidó családból való), nyilván nem lesznek kíváncsiak azok a dalos ajkú Sarko- ellenesek, akik számára a dalt megkomponálták.
A már a yourtube-on is elérhető Sarko-, pontosabban Zedess-klipet természetesen a kemény kezű rendőrminiszter nem kifejezetten jólfésült kijelentései – például az, amikor a külvárosokban gyújtogatásba kezdett bevándorlókat csőcseléknek nevezte – , és általában a franciaországi bevándorlókkal szembeni kemény fellépése ihlette, nem pedig az iránta érzett rokonszenv.
Zedess tehát egyértelműen protest-dalt komponált, amely amúgy nem sokkal színvonalasabb, mint a tiltakozás tárgyának kirohanásai, ugyanakkor a dalszerző javára írható, hogy ő legalább nem Molotov-koktélokkal, hanem verslábakkal operál, amelyekben Sarkozy elhíresült sztereotípiáit sorolja – a feketék szaporák, többnejűek, gyújtogatnak -, illetve azt, hogy milyen világ köszönt majd Franciaországra, ha a „magyarnak” sikerül megkoronáztatnia magát a galloknál: Vége lesz az izmos és szépfogú fekák világának, csupa intelligens és diplomás feketével élhetnek majd együtt a franciák.
