Napjainkban egyre több régész foglalkozik a kereszténység és egyben Európa kultúrájának alapkövével: a Bibliával. Kutatásaik eredményei egy hívő ember számára kevésbé meglepő, de a materialista világot folyamatosan felbolygatják az újabb és újabb felszínre kerülő bizonyítékok a Szentírás hitelességéről.
SilóAz elmúlt héten újabb izgalmas bejelentéstől visszhangzott a régészvilág: megtalálták az első keresztény istentiszteleti házak egyikét. A feltárt épület Izrael nyugati részén, Silóban van, amely város egészen Dávid királyig Izrael spirituális központja volt. Az imaház azon a helyen állt, ahol a Biblia és a zsidó hagyomány szerint a Szövetség Ládáját – a Frigyládát -benne pedig a Tízparancsolat kőtábláit tartották évszázadokon keresztül, egészen annak Sionba viteléig. Ezután a Ládát az első jeruzsálemi Templomban őrizték i.e. 950-től egészen a babiloni fogságig, amikor Nabukodonozor seregei lerombolták a Templomot, a Szövetség Ládájának pedig nyoma veszett.
A feltárást vezető régész, Jitzhak Magen szerint a gyülekezeti ház a negyedik század elején épült, vagyis ez az eddig feltárt legrégebbi hivatalos keresztény istentiszteleti hely, aminek különleges színes mozaikpadlóján, és az épület különböző részein Jézus Krisztusról szóló feliratok is találhatóak.
Jevgenyij Aharonovics, az ásatás felügyelője így nyilatkozott: „Nem állítanám, hogy ez a legrégebbi keresztény gyülekezeti ház, de minden valószínűség szerint az elsők között van.” A régész felhívta a figyelmet arra a különleges feliratra, ami az épületet Silónak nevezi, ezzel is alátámasztva, hogy a helyet a korai keresztények is az ősi szenthelyként tisztelték.
A silói kutatócsoport még a tél beállta előtt szeretné befejezni az ásatást (a tél a Közel-Keleten szerencséjükre nem a mi naptárunk szerint érkezik), valamint fontolóra veszik, hogy a gyönyörű mozaikot a helyszínen hagyják-e, vagy múzeumba szállítsák. Ez utóbbi változat többek között azért volna előnyös, mivel a régészek feltételezései szerint itt a Frigyláda újabb nyomaira bukkanhatnának.
Siló modern települése egy dombon épült, arab falvak körgyűrűjében. A zsidó helybéliek buzdítják a csoportot a további ásatásokra: David Rubin, az előző polgármester kijelentette: hisznek benne, ha a régészek tovább kutatnak, egészen a Szent Sátor idejéből származó tárgyak kerülhetnek elő a föld alól, abból a korból, amikor a Szövetség Ládáját hordozható istentiszteleti helyen tartották a pusztai vándorlástól a Templom felépítéséig.
