Veszprémi Antal, kultura@hetivalasz.hu
FARKAS ZOLTÁN-SÓS JUDIT: ERDÉLY MESÉJE. Jel-kép BT., 2006. Ára: 1990 Ft.
„A monda szerint a magyarok ősei egykor közös hazában éltek a hunokkal Szittyaországban” – így kezdődik a nyolctíz éves korosztálynak szóló ismeretterjesztő mese, amely Erdély történetét mutatja be a hunoktól napjainkig. A szerzőpáros jól ismeri a vidéket, felnőtteknek szóló útikönyvet is írtak már Románia e tájáról. A szöveg a képregényekre jellemző stílust klasszikus elemekkel elegyíti, ezért a hangulata egyszerre mókás és komoly. Az eseménytörténeti fejezetek bemutatják a kunokat legyőző Szent Lászlót, a törökverő Hunyadiakat, karóba húzó Vlad Tepest, alias Drakulát, a székely Széchenyiként emlegetett Mikó Imre grófot és a Ceausescu megbuktatásában aktívan részt vevő Tőkés Lászlót. A kötetben minden erdélyi fejedelem megszólal, és kifejti politikai nézeteit. A színes képekből elénkbe tárul az erdélyországiak hétköznapi élete. Milyenek voltak a középkori városok? Mit rejtenek a bányák? Miből készül a székely kapu? Minden kérdésre választ kapnak a történelem iránt érdeklődő gyerekek. Olvashatunk nekik a keresztény vallásokról, a rovásírásról és a Gyilkos-tóról is. A szerzők bemutatják az Erdélyben élő nemzetiségeket. Mindenkit a maga népviseletében, a rá jellemző házban láthatunk. Kemény Zsuzsa rajzain székelyek, románok, örmények, szászok, svábok, zsidók és cigányok mind-mind békében élnek egymás mellett. Az alkotók nem feledkeznek meg a jóféle házi szilvapálinkáról sem.
A könyv keményfedeles, sok lapozgatást kibír.
