Népszabadság * Horváth Gábor * 2006. december 8.
Együtt jóban, rosszbanKép: REUTERS – Jim Young A Fehér Ház az év vége előtt bejelenti, mi lesz az új iraki politika.
Washington
Stratégiai szilárdságról és taktikai rugalmasságról beszélt csaknem egyórás washingtoni sajtóértekezletén George W. Bush és Tony Blair. Az amerikai elnök és a brit kormányfő tegnap együtt reggelizett, majd rögtön folytatta a tárgyalást, és a végén közösen állt ki a „vérszagra összegyűlt” sajtó elé. Bush nem tett semmilyen drámai bejelentést, ismét elutasította az azonnali kivonulást, az iraki erőszakot a szélsőségesek és a mérsékeltek közötti konfliktussal magyarázta. A kérdések zöme a kétpárti Baker-Hamilton-bizottság által szerdán nyilvánosságra hozott javaslatokra vonatkozott, ám Bush az egyes ajánlások kapcsán elkerülte a végleges állásfoglalást. A legkedvezőbben az Irak szomszédaival tartandó konferenciáról szólt, amelyet érdekes elképzelésnek nevezett. Blair szerint az a fő kérdés, hogyan találják meg az előre vezető utat.
Az elnök szóvivője, Tony Snow korábban azt mondta, meg kell várni a vezérkari főnökök egyesített tanácsa, illetve a nemzetbiztonsági tanács által készítendő iraki jelentéseket, és azokat a Baker-Hamilton-csoport anyagával egybevetve, az elnök „talán az év végére” be tudja jelenteni az új irányt. James Baker volt külügyminiszter a tíztagú paritásos testület konklúzióinak bejelentésekor utalt rá, hogy az események rossz irányba haladnak, és sürgős közbeavatkozásra van szükség, különben Irak és az egész térség káoszba zuhan. A bizottság százoldalas jelentése összesen 79 ajánlást tartalmaz. A lényeg a harcoló amerikai alakulatok 2008 áprilisáig történő kivonása, és a konfliktus szélesebb regionális összefüggésben való kezelése.
Bagdad – nyilván Washingtonnal összehangolva – azonnal előállt két nemzetközi konferencia tervével. Az egyiket a biztonsági kérdésekről négy hónapon belül Bagdadban tartanák a régió országai, az Arab Liga és az ENSZ. A másik keretében az iraki vezetők Irán, Kuvait, Jordánia, Szaúd-Arábia, Törökország és Szíria képviselőivel találkoznának. Amerikai megfigyelők szerint Irán sem érdekelt Irak szétszakításában, mert akkor a függetlenné váló szunnita régióban azonnal szert tenne egy halálos ellenségre. Az utóbbi hetekben Teherán – amellett, hogy folytatja a beavatkozást – arról győzködi az iraki síitákat, hogy inkább a mérsékelt erőket támogassák és sorakozzanak fel Nuri al-Maliki miniszterelnök kormánya mögött.
Elutasítóan reagált a Baker-Hamilton-bizottság jelentésére az izraeli miniszterelnök. Ehud Olmert nem ért egyet az iraki és a palesztin probléma összekapcsolásával. Első nyilatkozata alátámasztja az óvatosságra intő amerikai hangokat: az, hogy Washington nemzetköziesíteni kívánja az iraki válságot, önmagában még nem hozza meg a sikert. A régióban több olyan erő is van, amelyik nem feltétlenül kíván segíteni Amerikának az iraki kivonulásban. Izrael például kifejezetten az amerikaiak maradásában érdekelt, és Jordánia, Egyiptom vagy Szaúd-Arábia sem örülne, ha a csapatkivonás után a regionális egyensúly tartósan a síiták felé tolódna el.
