Az iraki vizsgálóbizottság jelentése különböző reakciókat váltott ki a közel-keleti országokban. A szíriai külügyminiszter, Faruk Saraa örömmel nyugtázta, hogy a jelentés azt javasolta, hogy az Irakban lévő helyzet stabilizálása érdekében, ki kell bővíteni a Közel-Keleten zajló diplomáciai tárgyalásokat, és hogy az iraki problémát nem lehet megoldani Irán és Szíria bevonása nélkül.
James A. Baker, Lee Hamilton. Új irányba mutatnak
„Mindkét ország szomszédos Irakkal, és közreműködésük nélkül nehéz lenne megoldani az Irakban kialakult súlyos helyzetet.” – nyilatkozta az iraki külügyminiszter egy Damaszkuszban tartott konferencián szerda este. „Nem gondoljuk, hogy Szíria és Irán meg tudná oldani az iraki helyzetet, az egész nemzetközi közösség sem tudná azt megoldani. De hadd alázkodjanak meg az amerikaiak egy kicsit, és lássák be, hogy szükségük van segítségre.” – fejtette ki a külügyminiszter.
Az iráni reakció óvatos volt, szerintük a jelentés rámutatott az USA iraki politikájának hibáira. „Ahhoz, hogy az USA kivonja csapatait Irakból, nincs szüksége tárgyalnia sem Iránnal, sem a térség többi országával.” – mondta az iráni külügyminiszter, Manusehr Mottaki az al-Dzsazíra televíziónak adott interjújában.
Az utcán megkérdezett iraki emberek szkeptikusan reagáltak a Baker-Hamilton-jelentés indítványaira, és úgy vélték, hogy az amerikai katonák kivonulása Irakból rövidtávon nem fogja növelni életszínvonalukat. „Ez a jelentés egyáltalán nem hoz semmi újat ahhoz képest, amit az országos vagy regionális konferenciákon elhangzott az elmúlt három év során. Szép szavak, melyeknek semmilyen hatásuk nincsen. Az amerikai hadsereg régóta foglalkozott iraki katonák kiképzésével, de nem sikerült gátat szabniuk a felkelők és a milicisták folyamatos támadásainak.” – nyilatkozta az iraki Ipari minisztérium egy munkatársa.
Az izraeli kormányfő, Ehud Olmert visszautasította az iraki vizsgálóbizottság jelentésének azon részletét, mely összefüggést lát az Irakban kialakult helyzet, és az izraeli-palesztin konfliktus között. Olmert a jelentésre adott első reakciójaként riportereknek azt nyilatkozta, hogy „Összefüggést keresni az iraki helyzet és a közel-keleti kérdés között… – nos mi ezt máshogy látjuk.”
A Baker-Hamilton-jelentés egyik fő konklúziója ugyanis az volt, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes arra, hogy elérje céljait a Közel-Keleten, ha nem avatkozik be közvetlenül az arab-izraeli konfliktusba. A kétpárti bizottság azt javasolja, hogy a 1991-es, madridi konferenciához hasonló tanácskozásra van szükség, Izrael, Szíria, Libanon és a palesztinok bevonásával. A 91-es madridi csúcstalálkozót az akkori amerikai elnök, az idősebb George Bush hívta össze az öbölháború után, amely az izraeli-palesztin békefolyamatok beindítójaként szolgált.
Olmert csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy szerinte a helyzet nem érett meg a tárgyalások újrakezdésére Szíriával, és hozzáfűzte, hogy a nemrégen Washingtonban tett látogatása során, Bush elnök semmi jelét nem mutatta annak, hogy Izraelt ilyen tárgyalások megkezdése felé terelné.
