Tornádó, heves viharok és ping-pong labda nagyságú jégeső pusztított kedden Nyugat-Galileában. A viharos időjárást követően hetven főt – köztük húsz gyermeket – szállítottak a nahariyai kórházba. Többségük a repülő tárgyaktól vagy a közlekedési balesetek kapcsán szenvedett könnyebb sérülést, két gyermeket (hat és hét évesek) azonban súlyosabb vágási sebekkel kezelnek.
Nachum Malik meteorológus szerint a Nyugat-Galilea-i vihar tornádónak tűnt, ami nagyon ritka jelenségnek számít Izraelben. A történtekkel egy időben Dél-Izraelben heves porviharok tomboltak, aminek következtében helyenként 1 m alá csökkent a látótávolság. Elatban, a Vörös-tenger északi csücskénél fekvő üdülővárosban az 55 km/h-val süvítő szél 3 méteres hullámokat keltett az öböl térségében, továbbá kicsavart egy 15 méteres fát, amely két kocsit temetett maga alá. Kettő, a kocsiba szorult utast a tűzoltóknak kellett kimenteni.
A tornádó – amely voltaképpen egy örvénylő levegőoszlop – a leghevesebb természeti jelenségek egyike a Földön. Jelenlegi ismereteink szerint két eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú légtömeg találkozása mentén jön létre, ahol a meleg és nedves levegő feláramlása következtében zivatarfelhő keletkezik. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a légtömegek között, annál intenzívebb a feláramlás. Struccfarm Nyugat-NegevbenA zivatarfelhő a heves feláramlás miatt un. „mammává” (a felhő alján kialakuló sötét kidudorodások), majd idővel még nagyobb kiöblösödésekké un. „fogakká” alakul. A magas légrétegekben uralkodó intenzív légmozgások miatt a „fogak” összeolvadnak, így „felhőzsák”, majd tölcsér alakul ki. A tölcsér nem minden esetben éri el a felszínt. Pusztító erejét a vákuumhatásnak köszönheti, ami a forgószél belsejében jelentkező gyors spirális áramlás keltette centrifugális erő hatására alakul ki.
A tornádó átmérője néhány száz métertől legfeljebb 2 kilométerig terjedhet, aktivitásuk, pedig pár perctől, akár több mint egy óráig is tarthat. Egy tornádóban nehéz megmérni a szél sebességét, mert nemcsak a mérőműszereket, hanem minden útjába eső emberi építményt elpusztít. A Chicagói Egyetem kutatója, Ted Fujita által összeállított skála szerint egy 160 km/h sebességű F1-es szélvihar csak „mérsékelt”, az F5-ös „elképesztő” károkat okoz. A forgó mozgáson kívül a tornádó halad is. Ennek sebessége csak 40-60 km/h. 80-100 km-es út megtétele után lecsendesedik, majd feloszlik.
A tornádóhoz hasonló jelenségek a tengerek fölött keletkező, méretben kisebb víztölcsérek, amelyek hideg légtömeg erős beáramlása esetén keletkeznek. Leggyakoribb előfordulási helyük a Mexikói-öböl, Japán és Kína partvidéke, de a Balaton fölött is megfigyeltek már ilyen jelenséget.
Tornádók leggyakrabban az USA középső és dél-keleti területén keletkeznek. A legveszélyesebb időszak a kora tavasz és a nyár, amikor a Mexikói-öböl felől érkező meleg, nedves légtömeg találkozik a Sziklás-hegység felől érkező hűvösebb, száraz légtömeggel, és a jelentős hőmérsékletkülönbség miatt heves feláramlási folyamat indul meg. Európában sem ritka jelenség, bár nálunk csak elvétve fordul elő az észak-amerikaihoz hasonló hőmérsékletkülönbség.
A tornádók közelében szinte mindig heves jégeső esik a csapadékzónában, sőt az sem ritka, hogy lokálisan kizárólag jég esik. Mivel egy ilyen zivatar konvekciós cellája igen sokáig cirkuláltatja a csapadékszemeket a zivatarban, extrém méretű jégdarabok is képződhetnek. A légkör nagyfokú instabilitása miatt az egész jelenséget rendkívül erős elektromos tevékenység kíséri. Másodlagos hatásnak számít az antropogén eredetű törmelékek, tereptárgyak mechanikai hatása, amelyek a tornádóban felgyorsulva valóságos lövedékké változnak.
