Vészmadár
Gyilkosok jelképe lett a turul
Pokorni Zoltán bár tisztában van a kerületében található turulszoborhoz kapcsolódó történelmi ellentmondásokkal, a Nemzetbiztonsági Hivatal címerére hivatkozva mégis ragaszkodik a jelképhez. Mit üzen a ma emberének e madárábrázolás?
Annak ellenére, hogy jogerős határozattal lezárult az államigazgatási eljárás, mégsem bontják le a XII. kerületi turulszobrot. Az eltávolítás a bírósági felülvizsgálati eljárás végéig nem kezdődik meg, mert annak halasztó hatálya van. Pokorni Zoltán, a kerület új polgármestere a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy „igaza van azoknak is, akik szerint a turul egy több évszázados magyar jelkép, és azoknak is, akik azt hangsúlyozzák, hogy néhány évig egy fajüldöző szervezet is használta jelképként”. Pokorni szerint a kérdés az, hogy meg kell-e tagadni ezért ezt a történelmi szimbólumot, vagy „talán már vagyunk annyira józanok, hogy ezt higgadtan mérlegeljük”. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a Nemzetbiztonsági Hivatalnak lehet egy turulmadarat ábrázoló címere, akkor nyugodtan lehet használni a háború civil áldozatainak emlékműveként is.
A turulnak a magyar történelemben betöltött szerepét figyelve nagy kérdés, hogy – a polgármester szavaival élve – tudunk-e „higgadtan mérlegelni”. A turul a magyar eredetmondák hőse és mitológikus madara. A szó török eredetű (togrul, turgul), és vadászsólymot jelent. A magyar mondák szerint Attilától Géza fejedelemig a koronás turul volt a magyarok hadijelvénye. Közismert, hogy a honfoglalást követően elsőbbséget szerző és a királyságot megalapító, általunk Árpád-háznak nevezett uralkodói család önmagát Turul-nemzetségnek nevezte. Hogy miért? A megfejtés Anonymus Gestájában rejlik: „Ettől (Emesétől) fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték Álmosnak, mert teherben lévő anyjának isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reászállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.”
A mitikus állati őstől való származást illusztráló totemhitben az álom jelentése: a természetes úton fogant gyermek hasonló lesz a természetfölöttiből előlépett mitikus őssel, a Turullal.
A Turul másik megjelenése a honfoglaláshoz kapcsolódva került be a magyar mitológiába. A madár egyrészt elűzte a magyarok állatait meggyilkoló sasokat és keselyűket, másrészt azt mondta a törzsfőknek, hogy kövessék őt egészen addig, amíg el nem tűnik, és ott lelnek új hazára. Így jutottunk a Kárpát-medencébe.
Bizonyíthatóan hosszú szünet után bukkant csak fel újra. 1883-1943 között negyedévente megjelenő heraldikai (címertani) és geneológiai (családfakutatási) lap volt a Turul. 1951-ben betiltották, majd 1992-ben újraindult. Az első világháborút követően a nacionalista, fajvédő ideológia egyik szimbóluma lett, mivel az elvesztett háború után a revizionista politika a régi dicsőségben keresett ideológiai alapot. 1919-ben a jobboldali egyetemi ifjúság összefogására jött létre a Turul Szövetség. Ezt a szervezetet 1945 márciusában a Dálnoki Miklós Béla vezetésével frissen alakult demokratikus magyar kormány azonnal betiltotta. Ennek oka az volt, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Keleti Arcvonal Bajtársai Szövetség és még 25 horthysta, fasiszta politikai és katonai jellegű szervezettel egy kategóriába sorolták.
A Turul Szövetség ideológiája vegyítette a pogány és a tradicionális kereszténység elemeit. A szövetség bajtársi egyesületekből állt, vezetője a pártoló professzor (magister) és a (diák)vezér személye volt, akik a törzsfőket választották meg. Ideológiájukban féktelen nacionalizmus és antiszemitizmus jellemezte őket. A minden összejövetelükön kötelezően elénekelt indulójukban „bitang csehlákról, oláhról és rácról” illetve „hitvány osztrákról” és „dölyfös nyugatról” énekeltek.
1920-tól, az általuk maximálisan támogatott Numerus Clausus törvény bevezetését hangos üdvrivalgással köszöntötték. Ezt követően rendszeres szervezői és végrehajtói voltak az egyetemi zsidóveréseknek. Plakátokon követelték a sárga padot a zsidó származású diákoknak, illetve a felsőoktatásból való kitiltásukat. „Vagy elkorcsosulunk, és eltűnünk a népek sorából, vagy győz a faji eszme!” – hirdették.
A velük egyet nem értők „zsidóbérenc” listára kerültek.
Az eszme láthatóan nem tűnt el. Amikor 1992-ben Tatabányán helyreállították a millenniumi turulszobrot, nagyon komoly rendőri erők tudták csak távol tartani a szélsőjobboldali csoportokat az ünnepségről.
Jelenleg is több turulszobor látható Magyarországon. A tatabányai mellett a budapesti Szabadság híd tetején, vagy a Budai Várban, körülbelül 50 méterre a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotától található turulszobor.
A fentiek fényében a XII. kerületben álló, 2005-ben felavatott turulszobor üzenetével alapvetően az a probléma, hogy a gyilkosokhoz kötődő szimbólummal akar emlékezni az áldozatokra.
