Forrás: Népszava

A KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. a szüntelen megújulás képességének, az innovációnak köszönheti magyarországi és külhoni karrierjét. A hazai iparfejlesztés klasszikus, XX. századi modelljét követték akkor, amikor felépítették azt a vállalatbirodalmat, amely a lehető legszélesebb vertikumban fogja össze az üzletág valamennyi speciális területét.

A negyedszázados múltra visszatekintő vállalkozás végigjárta a magyar vállalkozásfejlődésnek valamennyi fázisát. A Bács megyei Bácsépszer (a fiatalabb nemzedék nemigen ismerheti „az épszer” meghatározást, hol­ott a 80-as évek elején még ez a meghatározás volt a fedőneve az építőiparral és szerelőiparral (szerkezetszerelés, épületgépészet, épületvillamosság stb.) foglalkozó, a beruházásoktól a szerelésekig terjedő széles skálájú állami vállalkozásoknak) alkalmazottai, a két Varga – apa és fia – a főállás mellett vállalták egy szerkezetszerelő „gmk” alapítását (gmk=gazdasági munkaközösség).

Mezőgazdasági terménytárolókat, műhelyépületeket állítottak fel az akkori termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Ez volt az az alap, amelyből kinőtt az a 35 milliárd forint forgalmú holding, amely ma 40 vállalkozást menedzsel az építőipar teljes vertikumában Magyarországon és külföldön. A KÉSZ a 80-as évek végén kisszövetkezetté alakult, majd 1991-ben Szegedre helyezte az immár kft.-ként működő társaság székhelyét.

Terjeszkedés határon túl

A betűszavak megtartásával 2001-ben keresztelték át mai nevére a – később már holding­keretek között működő – társaságot. A közép-európai titulus már jól fejezte ki a Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban tevékenykedő magánmulti pozícióját. A terjeszkedés még tart, Bulgáriában és Moldáviában most alapítják újabb – helyi bejegyzésű – vállalkozásaikat. A KÉSZ előbb saját tervezőbázist hozott létre, majd Szegeden és Kecskeméten saját építőanyag-ipari gyárakat helyezett üzembe. Kecskeméten például 15 ezer tonna kibocsátású acélszerkezet-gyártó központja és elektromos kapcsolószekrény-gyártó üzeme működik.

A csinálj mindent magad szlogen jegyében az építések teljes projektmenedzselését végzi, ellátja az engedélyek beszerzésétől a beruházás bonyolításán keresztül a kulcsrakész átadásig. A külhoni vállalkozások az anyavállalat mintájára jöttek létre. Magyarországról már megismert több multinacionális cégnek (például Jabilnak és a Flextronicsnak) építenek. Előbb az óriások magyarországi beruházásait hozták tető alá, majd megbízásukból követték külföldi befektetéseik útját is. Időközben bekapcsolódtak az ingatlanfejlesztésbe is, két ipari parkjuk működik a két őshonos városban.

Belépő az informatikába

Hab a tortán , hogy a 90-es évek közepétől belevágtak az informatikába is. A merész lépés pontosan beleillett a KÉSZ-filozófiába: ahol lehet, hasznosítsd gyakorlati ismereteidet. A szegedi cég a kezdetektől informatikai háttérre alapozta működését, valamennyi tevékenységénél a legkorszerűbb szoftverekkel biztosította a folyamatok átláthatóságát és a gazdaságos működést. Innen már csak egy lépés volt, hogy felvállalja az építőipar számára speciális szoftvereket készítő cégek vezérképviseletét, hiszen éppen a saját példájával tudott megfelelő referenciát biztosítani a többi felhasználó számára. Öt nagy cég, két amerikai, egy brit, egy német és egy holland szoftvergyártó produktumainak ajánlásával sikerült egy újabb, sajátos üzletágat kialakítania. De miután az alapszoftvereket – a változó igényeknek megfelelően – fejleszteni kellett, létrehozott egy saját tervezőbázist is.

A drága, négy-öt milliós szoftvereket a magyar piacon viszonylag kevés cég tudta alkalmazni, viszont a KÉSZ megoldásai a közép- és kisvállalkozások számára is elérhetők voltak. Az informatikai fejlesztőcsoport 20 szakemberrel és alvállalkozókkal mind eredményesebben működött. Építészeti, grafikai, tervező, modellező szoftverjeiknek nemcsak Magyarországon volt keletje, hanem lassan híre ment Európában is. A Consteel, saját fejlesztésű acélszerkezet-stabilitási szoftverjük már komoly nemzetközi sikert aratott. A fejlesztőcsapat speciális eszközöket is tervezni kezdett: a BME anyagtechnológiai tanszékével közösen dolgozták ki azt a mászó vas konstrukciót, amely a hasonló berendezéseknél könnyebben kezelhető, egyszerűbb és biztonságosabb volt. Újabb előrelépést jelentett az e-design program, az internetalapú tervezési metódus kifejlesztése.

Meghívás Brüsszelbe

A KÉSZ 2004 óta tudatosan készült fel arra, hogy bekapcsolódhasson az Európai Unió által közvetlenül finanszírozott k+f projektek valamelyikébe. A nemzetközi partnerkapcsolatok keresésére és építésére irányuló tevékenysége 2005 nyarán sikeresen meghozta első gyümölcsét: egy neves konzorciumi tagokból álló csapat partnerként hívta meg a KÉSZ-t az Európai Bizottság által támogatott 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram projektjeinek egyikében.

A PRIME Projekt célja, hogy egy „komoly” üzleti játék alkalmazásával és innovatív rendszerek, módszerek kifejlesztésével segítse az európai országok fia­tal menedzsereinek tanulását. A PRIME mottója: „Egy 30 éves, fiatal vezetőt egy 50 éves vezető tapasztalati szintjére lehet emelni”. A nemzetközi projekt koncepció abból indult ki, hogy az innovációs kultúra hiányának következtében az európai gyártóipar komoly hanyatlásnak indulhat. A hozzáadott értéket képviselő, piacképes termékek versenyképességének megőrzése érdekében szükség van a vállalkozások fejlesztésére, új szemléletű, kreatív menedzsmentre. Tény, hogy az ­európai üzleti menedzsment rétegvezetési, vállalkozási és kockázatvállalási képességek ­hiá­nyával küszködik.

A PRIME projekt támogatásával az Európai Unió Bizottsága egy olyan tanulási környezet kifejlesztését reméli, amely az ­unióban tevékenykedő fiatal menedzsereknek segít megtapasztalni döntéseik hatását. Ezáltal könnyen, bizonyos értelemben tét nélkül, új üzleti tapasztalatokra tehetnek szert. Napi munkájukban alkalmazva a megszerzett tudást növelni tudják vállalatuk versenyképességét.

A PRIME-projekt

A projektben 11 országból 13 partner vesz részt. Rangos vállalatok és intézmények egész sora került be a PRIME-TEAM-be. Projektvezető a norvég SINTEF Kutatási és Technológiai Központ. További tagok a portugál AlfaMicro, a Brémai Egyetem (BIBA), az olasz FIAT cég Kutatási Központja, a svájci EPFL Technológiai Intézet, a norvég Intrapoint fejlesztőcég, a görög Intracom telekommunikációs vállalat, a dán Lego, a Milánói Műszaki Egyetem Üzleti Tudományok Tanszéke, a Siemens osztrák részlege, a Szófiai Egyetem szoftverfejlesztő csapata, az izraeli IAI űrtechnológiai intézet. A projekt költségvetése megközelíti a 3,5 millió eurót.

Magyarország színeit a KÉSZ Kft. képviseli. A cég részt vesz a szoftver virtuális üzleti környezetének meghatározásában, az üzleti játék fő elemeinek és döntési mechanizmusainak definiálásában. Fő feladata pedig a szoftver különböző fejlesztési szakaszaiban levő típusainak tesztelése, véleményezése.

A konzorciumi tagok 2006 márciusában ellátogattak a KÉSZ Kft. kecskeméti acélszerkezet-gyártó központjába. Az ott látottak és a cég projektben való folyamatos aktív részvételének hatására a szoftverfejlesztők felkérték a KÉSZ-t, hogy végezze el az „agy-központ” által kidolgozott metodikák előzetes tesztjét. A következő projekttalálkozó 2006. november végén, az olasz partner (FIAT) központjában lesz Torinóban, ahol a konzorciumi tagok beszámolnak az elmúlt hónapokban elvégezett munkákról és meghatározzák a következő időszak feladatait. A PRIME-projekt két évig tart és várhatóan 2007 második felében zárul le.

A tervek szerint a metódus a gyakorlatban jelentős mértékben hozzájárul az európai versenyképesség növeléséhez, elősegíti az üzleti szereplők tudásának specifikusabb alkalmazását, a gazdaságosság erősítéséhez és a munkahelyek fenntarthatóságának megőr­zé­séhez.

B. Zs.

Comments are closed.