A „Nyugat összeesküvése” vagy a Kreml bosszúja a Litvinyenko-gyilkosság?
Vas Michaela 2006. november 27. 16:07
Még mindig folynak a találgatások a négy napja elhunyt volt orosz kém, Alekszander Litvinyenko halálával kapcsolatban. Annyi már bizonyos, hogy a radioaktív Polonium 210 nevű anyaggal mérgezték meg. Litvinyenko a mérgezéssel egyértelműen Putyint vádolta, a Kreml a „Nyugat összeesküvésének” tartja az esetet, és felmerült a gyanúsítottak között egy új név is.
Halála előtt néhány héttel Izraelbe utazott a múlt héten mérgezésben meghalt egykori orosz ügynök – írja hétfői számában a The Times. A brit napilap úgy tudja: Alekszander Litvinyenko egy aktát adott át a Jukosz olajcég második emberének, amely arról szól, hogyan kaparintotta meg a Kreml a konszernt.
A dossziét hétfőn mutatják be a Litvinyenko halálát vizsgáló Scotland Yardnak. A Times meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állítja: a volt orosz titkosügynök azt is kiderítette, hogyan tűntek el azok az emberek, akik a Jukosz cég eladása ellen tiltakoztak.
Felbukkant egy új név
Vasárnap újabb részletek kerültek nyilvánosságra egy interjúból, melyet a volt KGB-ügynök adott halála előtt a The Sunday Times-nak. Az újság riporterének Litvinyenko egy Viktor Kirov nevű ügynökről beszélt, akit az ő felügyeletével bíztak meg. A lap szerint a férfi ugyanezzel a vezetéknévvel 2005-ig dolgozott a londoni orosz nagykövetségen. Kirov a lap szerint 2005-ben valószínűleg visszatért Oroszországba.
A lap által rögzített interjú hanganyagát a brit nyomozók már elkérték és mielőbb Moszkvába utaznak, hogy ott kutassák tovább az ügyet. A BBC szerint az orosz hatóságok már jelezték, hogy együttműködnek a brit nyomozókkal.
Túl sokat tudott? (Fotó: AP) Brit szakértők mindeközben azt vizsgálják, honnan származhat a Polonium 210. Feltételezések szerint egy orosz atomerőműből; a tettes vagy a tettesek onnan lopták el. A The Observer brit lap arról adott hírt, hogy már évekkel ezelőtt eltűnt tíz kilogramm Polonium 210 egy szarovi laborból.
Pénteken délben Londonban felolvasták Litvinyenko levelét, melyben Putyin orosz elnököt vádolta meggyilkoltatásával.
„Önnek sikerülhetett elhallgattatnia engem, de a hallgatásomnak ára van. Ön megmutatta, hogy valóban olyan barbár és kegyetlen, mint amilyennek heves bírálói leírják. Sikerülhetett elhallgattatnia egy embert, de a világméretű tiltakozás, Putyin úr, élete végéig visszaharsog majd a fülében. Az Isten bocsássa meg önnek, amit tett” – diktálta Litvinyenko közvetlenül a halála előtt barátainak.
A Kreml visszautasította a vádakat: „Nem tudjuk, hogy ki ölte meg, de egy biztos: nem az orosz állam” – nyilatkozta Putyin egyik bizalmasa az orosz médiában. Az orosz sajtó egyébként a Putyin-ellenzők körébe tartozó, jelenleg Nagy-Britanniában élő orosz milliárdos, Borisz Berezovszkij nevét dobta be a köztudatba, mint lehetséges gyanúsítottat. (Lásd keretes írásunkat.)
Kicsoda Borisz Berezovszkij?
A kormányközeli orosz média „a Nyugat összeesküvésének” tartja a volt KGB-ügynök megmérgezését. „Még az is lehet, hogy a modern Oroszország ellen irányuló, célzott akcióról van szó” – jelentette ki az orosz duma külpolitikai bizottságának vezetője, Konsztantin Koszacsev. Az állami rádió szerint Litvinyenko megmérgezése mögött valószínűleg a korrupció és pénzmosás miatt üldözött és jelenleg Nagy-Britanniában élő orosz milliárdos, Borisz Berezovszkij áll.
Koszacsev szerint Litvinyenko szoros kapcsolatokat ápolt „bizonyos oligarchákkal” – köztük Berezovszkijval is – jelentette a Kanal 1 rádió. A biztonságügyi bizottság egy tagja, Valerij Djatlenko pedig azt nyilatkozta pénteken: sem a Kremlnek, sem az orosz titkosszolgálatnak nem állt érdekében Litvinyenko megölése, szerinte leginkább Berezovszkij egy újabb „játékáról” van szó.
Berezovszkij a Szovjetunió 1991-es összeomlása után gazdagodott meg zűrös privatizációs ügyletek révén; Borisz Jelcin elnöksége alatt az egyik legbefolyásosabb személlyé vált. Amint Putyin átvette az elnökséget, Berezovszkij Nagy-Britanniába menekült, mivel pénzmosással vádolták.
Litvinyenko és Berezovszkij között valószínűleg vita volt, melyből a milliárdos a lehető legjobban akart profitálni – mondta egy képviselő, Nikolaj Kovaljov. Szerinte Berezovszkijnak az a legjobb, ha Moszkvát tekintik bűnösnek Litvinyenko megmérgezésében.
Egy brit miniszter elítélte vasárnap a Vlagyimir Putyin elnökségét beárnyékoló „sötét gyilkosságokat”. Peter Hain, az északír ügyek minisztere a brit közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatásban bírálta az oroszországi emberi jogok és demokrácia elleni „hatalmas támadásokat”.
„Putyin elnök legutóbbi látogatásakor tett ígéretére árnyékot vetnek az azóta történtek, köztük néhány különösen sötét gyilkosság, mint Anna Politovszkaja Kreml-bíráló újságírónő meggyilkolása” – fogalmazott Hain. A Downing Street hivatalos álláspontja szerint Tony Blair brit miniszterelnök az éppen folyamatban lévő nyomozás miatt nem avatkozik bele az ügybe.
„Azért ölték meg, amit tudott”
Politkovszkaja is túl sokat tudott?
Litvinyenko, miután otthagyta a KGB-t, Putyin elnök egyik legkeményebb kritikusa lett. Legutóbb a kormányt kritizáló Politkovszkaja megölésének részletei után nyomozott. A volt kém november elején találkozott egy olasz titkosszolgálati szakértővel, Mario Scaramellával, aki újságíróknak elmondta: egy olyan emailt mutatott neki, amelyben potenciális célpontként szerepelt a nevük.
A KGB olaszországi működését vizsgáló akadémikus 35 percig beszélgetett Litvinyenkóval egy szusi-étteremben. Scaramella egyébként szintén meg van győződve arról, hogy a gyilkosság mögött a Kreml áll. A szakértő a Corriere della Serra-nak úgy nyilatkozott: „Litvinyenkót azért ölték meg, amit tudott”.
A Scotland Yard specialistái nemcsak Litvinyenko Muswell Hill-i otthonában, hanem az említett londoni szusi-étteremben és egy olyan hotelben is rábukkantak a radioaktív Polonium 210 nyomaira, melyben a volt kém gyakran megfordult. A Sunday Times szerint Litvinyenko feleségéről már kiderült, hogy a szervezete nem mérgezett, de orvosok, nővérek, ápolók és hotelvendégek százainak kell alávetniük magukat laborvizsgálatoknak. A volt kém boncolását többször is elhalasztották a radioaktív anyag veszélyessége miatt.
(Forrás: Spiegel, MTI, Független Hírügynökség, The Sunday Times, The Times)
