Az egyeztetésre, illetve a konszenzusos álláspontok képviseletére szólított fel a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A napirend előtti vitában szó volt arról is: nincs akadálya annak, hogy megalakuljon egy, az európai uniós források felhasználását ellenőrző parlamenti bizottság. Az MDF elnöke azért bírálta politikustársait, mert csak hangoztatják az együttműködést, de – szerinte – nem teszik.
Külpolitikai kérdésekben éppúgy szükség van az egyeztetésre és a közös nemzeti álláspont kialakítására, mint a belpolitikában – hangoztatta parlamenti napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc közelmúltban tett nyugat-balkáni körútját felidézve közös politikai álláspontot sürgetett az Európai Unió bővítése kapcsán, hiszen – mint fogalmazott – a nyugodt, fejlődő jövő elé néző régió megteremtése hosszú távú érdeke Magyarországnak is. Emlékeztetett: a fenti célt szolgálja hétvégi javaslata, melspelyben a magyar európai parlamenti képviselők részvételével tartandó konzultációt szorgalmazott. Gyurcsány beszélt az uniós források felhasználásának ellenőrzését célzó parlamenti bizottság létrehozásáról is, amelyet szerinte nem hátráltat érdemi vita az ellenzékkel. A kormányfő ismertette: egyetértés van a testület összetételében és abban, hogy ellenzéki politikus vezesse, a bizottság elnevezésében, illetve tevékenységében pedig véleménye szerint meg lehet egyezni. Ő maga azt javasolta – ellentétben a Fidesszel -, hogy a testület ne a fejlesztéspolitikai biztost, hanem magát a források felhasználásának folyamatát ellenőrizze.
A Fidesz frakcióvezetője reagálásában kiemelte: teljes az egyetértés a kormánnyal az EU bővítéséről és Magyarország Balkán-politikájáról. Navracsics Tibor szerint egyébként az együttműködésre az ellenzék mindig is kész volt. Egyetértett a paritásos parlamenti bizottság mielőbbi létrehozásával, ha már valóban csak az elnevezése kérdéses. Semjén Zsolt a KDNP nevében azt hangoztatta, hogy az EU identitását a zsidó-keresztény civilizációra kell építeni. A tervezett bizottsággal kapcsolatban a politikus a parlament ellenőrző szerepét, illetve a választói akarat érvényesülését emelte ki. A stabil Balkán fontos Magyarországnak – erősítette meg a kormányfő álláspontját az SZDSZ nevében Eörsi Mátyás is, aki budapesti általános Balkán-nagykövet kinevezését szorgalmazta. A politikus a liberálisok támogatásáról szólt az ellenőrző bizottság kapcsán. A balkáni régióról szólva reagálásában Mesterházy Attila szocialista politikus a biztonságpolitikai globalizációt említette, a NATO, illetve az EU bővítésének indokaként. Megjegyezte: Magyarország bár kis ország, nagy nemzet, s fontos a nemzeti érdekek melletti kiállás, ehhez viszont partnerekre van szükség kül- és belföldön egyaránt.
Az MDF elnöke azt sérelmezte, hogy mindezekről a láthatóan minden párt számára fontos kérdésekről sok a beszéd, ám annál kevesebb a tett. Dávid Ibolya azonban megjegyezte: noha a kormányfő az együttműködés fontosságáról beszél, az utóbbi időben több jogszabály-előkészítésnél kiderült, hogy a kormány ezt elmulasztotta. Ne adjuk fel a közös nevező megtalálásának esélyét – kérte politikustársait napirend előtti felszólalásában az SZDSZ elnöke. Kuncze Gábor kifejtette: először meg kell érteni egymás szempontjait, majd meg kell ismerni egymás véleményét, végül jó esetben megtalálják a közös pontokat.
A kormány egészségügyi reformjavaslatait bírálta felszólalásában a Fidesz egészségpolitikusa. Mikola István szerint a kabinet „művi” tervezéssel dolgozik, amikor a kórházi ágyak leépítéséről dönt, ráadásul figyelmen kívül hagyja az egyes régiók eltérő sajátosságait. Mikola a reform újratervezését sürgette szakmai szempontok szerint.
Válaszában az egészségügyi miniszter idézett Mikola István egy 2002-ben adott nyilatkozatából, amely – szerinte – alátámasztja a kormány jelenlegi terveit. Molnár Lajos azt mondta: az egészségügyi reformhoz megvannak a szakmai alapok, van elszántság, és a szükséges pénzt – közte uniós forrásokat is – területi sajátosságok és prioritások mentén használják majd fel.
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
Füstmérés a parlamentben
A levegő minőségét mérték tegnap a parlament dohányzó szobájában az egyik dohánygyár megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei. Mint megtudtuk, a feladat az volt, hogy kiderítsék, a szellőztetőrendszer mennyire hatékony. A parlamentben ez a szoba és az ülésterem körüli folyosó szobához közeli része biztosított arra, hogy a dohányosok hódoljanak szenvedélyüknek. Korábban kizárólag egy külön szobában lehetett dohányozni, ahol a nap végére már vágni lehetett a füstöt. Ezt a szobát néhány éve az újságírók számára átalakították, és a dohányzásra kijelölt hely elköltözött. A képviselőknek is büntetés jár egyébként, ha nem a kijelölt helyen füstölnek. Ennek ellenére néha látni a folyosó nem dohányzó részein vagy a büfé ablakában álló képviselőket égő cigarettával. Éppen tegnap fogadta el egyébként az Országgyűlés a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosítását. Ez arról rendelkezik, hogy a jövőben nem csak reklámozni nem lehet dohánytermékeket, hanem a dohánygyárak szponzorként sem jelenhetnek meg.
