Filmre viszik a Polanski-ügyet Időpont: 2006-11-26 11:54:26
Dokumentumfilm készül a Polanski-ügyből. Az ötlet 2002-ben született, amikor Roman Polanskit Oscarra jelölték A zongorista című filmjéért. Egész Amerika kíváncsi volt, hogy a rendező kockáztatja-e a letartóztatást, amikor átveszi a díjat abban az országban, amelyből 24 évvel korábban elmenekült az ítélet elől, amelyet egy 13 éves lány állítólagos megerőszakolása miatt róttak ki rá.
A lány, Samantha Geiger, aki ma már 40 éves és három gyermek anyja, az amerikai televízióban jelentette ki, hogy megbocsátott a rendezőnek és azt a napot, amikor Polanski Franciaországba kényszerült menekülni, a legszomorúbb napnak tekinti az amerikai bíróságok történetében.
Ez a kijelentés indította Marina Zenovich rendezőnőt arra, hogy dokumentumfilmet készítsen az esetről – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
A rendezőnő rengeteg archív anyagot tanulmányozott át, több száz tanút hallgatott meg, köztük ügyvédeket és a per államügyészét is. Beszélt Mia Farrow-val és Nastassja Kinskivel, akik a Rosemary,s baby, illetve a Tess – egy tiszta nő főszereplői voltak (mellesleg hosszabb-rövidebb ideig a lengyelországi születésű filmes barátnői is…), és három évig dolgozott az elkészült felvételeken.
A filmről várhatóan sok vita lesz, mivel Zenovich azt bizonygatja benne, hogy Polanski áldozata volt egy részrehajló, tisztességtelen bírónak. Az 1993-ban meghalt Laurence J. Rittenband bíró és rögeszméje a film igazi témája. Rittenband gyógyíthatatlan önimádó volt, aki számára a médiában való szereplés, a reflektorfény volt minden.
Ő ítélkezett Elvis Presley válási ügyében, Cary Grant apasági ügyében, és a Polanski-ügyet is hollywoodi cirkusszá akarta tenni. Ennek érdekében egy sor törvénytelenséget követett el. Megsértette a szakmai etikát, amikor fecsegett az ügyről a sajtónak, golfklubja tagjainak, pincéreknek. Vádolja őt az államügyész is, mondván, hogy semmibe vette a felek által egyeztetett és aláírt ítéletet, amely Polanskit nem több mint 90 napi pszichiátriai megfigyelésre ítélte a kaliforniai Chino börtönben. Amikor a rendező testi épségéért aggódó börtönigazgató 42 nap elteltével kiengedte, a vád és a védők biztosak voltak abban, hogy az ügy lezárult. A feldühödött Rittenband azonban közölte az ügyvédekkel, hogy 48 napra visszaküldi Polanskit a börtönbe, utána pedig kiutasítja az országból.
Az államügyész szerint a bíró nem vett tudomást a két chinói pszichiáter jelentéséről, amely szerint Polanski szexuális agressziója izolált incidens volt, és a rendező nem jelent veszélyt a társadalomra. A bírót még a lány családja sem támogatta, de őt tulajdonképpen csak a „cirkusz” érdekelte. Ugyanakkor a színfalak mögött elég szabados életet élt, három menyasszonya is volt egyszerre és 54 évesen egy 19 éves lánnyal volt szexuális kapcsolata.
A rendezőnő szerint a bírót média is segítette. Polanski megúszta volna, ha meggyilkolt volna valakit, de a puritán Amerikában a szexuális bűntett megbocsáthatatlan, ráadásul Polanskit már felesége, a sátánista Manson-család által meggyilkolt Sharon Tate halálában is gyanúsnak találta a közvélemény. „Ő volt a tökéletes gonosz. Külföldi volt, zsidó, erős akcentussal beszélt, és egy csomó erkölcsromboló filmet készített” – hangsúlyozta Zenovich.
A felkértek közül egyedül Polanski nem akart szerepelni a filmben, amely jövőre, az ügy 30. évfordulóján jelenik meg. A BBC már megvásárolta.
STOP
