Az ENSZ nemzetközi törvényszéket állít fel
Hírszerző információ 2006. november 22. 20:13
A világ vezető politikusai és kormányai egymás után ítélik el a kedd délutáni bejrúti merényletet, melyben meghalt Pierre Dzsemájel, libanoni ipari miniszter. A bejrúti parlament legerősebb pártja egyértelműen Szíriát vádolja a keresztény vezető meggyilkolásával, Damaszkusz tagad. Merényletek, politikai válság, destabilizáció. Mi történik Libanonban?
Kedd délután a 34 éves Pierre Dzsemájel libanoni ipari miniszter kocsijára ismeretlenek golyózáport zúdítottak. A keresztény politikust azonnal kórházba szállították, ahol már csak a halálát tudták megállapítani. Dzsemájel az utóbbi két évben már az ötödik olyan meggyilkolt politikus, aki bevallottan a Szíria-ellenes táborba tartozott.
Pierre Dzsemájel maronita keresztény volt, a Falangista Párt képviselője. Apja a volt köztársasági elnök, Amin Dzsemájel, aki 1982 és 1988 között töltötte be hivatalát. Nagyapja, Pierre Dzsemájel az Izrael támogatását élvező keresztény Falangista Párt vezetője volt az 1975-1990-ig tartó polgárháború alatt.
Bejrút közelében több ezer feketeruhás ember ment az utcára, hogy a merénylet ellen tüntessen, és elkísérje Dzsemájel koporsóját családjához. „Halál Szíriára” – skándálták a tüntetők. Az elhunyt ipari miniszter apja, Amin Dzsemájel nyugalomra intette az embereket, és megígérte, hogy fia halála nem marad bűntetlenül.
Mélyülő válság
Megfigyelők szerint a merénylet tovább szítja a politikai feszültséget az országban. A Falangista Párt a Szíria-ellenes parlamenti többséghez tartozik, mely az elmúlt napokban folyamatosan vívta hatalmi harcát a Szíria-párti Hezbollahhal. A síita szervezet a libanoni kormány megdöntésével fenyegetőzött, amennyiben nem jutnak nagyobb beleszóláshoz a kabinet ügyeiben. A politikai válság így is egyre nagyobb az országban: november közepén a Hezbollah és az Amal milicista mozgalom hat, Szíriát támogató minisztere távozott a kormányból.
Közvetlenül a kedd délutáni merénylet után a libanoni hadsereg megerősítette állásait Bejrútban. A televíziós csatornák megszakították adásaikat, és komolyzenével folytatták tovább a sugárzást. „A kormányt nem félemlíti meg a merénylet, sőt, megerősíti a kabinetet abban, hogy fel kell állítani a Rafik al-Haríri volt libanoni kormányfő gyilkosainak felelősségre vonására hivatott nemzetközi törvényszéket” – jelentette ki Fuad Szinjóra miniszterelnök. (Szinjóra Nyugat-barát kormánya a 2005-ös választásokkor került hatalomra a Szíria-ellenes parlamenti többség révén.)
Törékeny stabilitás Libanonban (Fotó: Járdány Bence)
Az izraeli kormányfő szerint a libanoni ipari miniszter meggyilkolása belügynek számít. Ehud Olmert reméli, hogy az eset „nem fogja destabilizálni a közel-keleti térséget”. A vezető európai politikusok és kormányok is egymás után ítélték el a gyilkosságot. Moszkvában, Párizsban és Londonban egyaránt „döbbenettel és felháborodással” vették tudomásul a hírt, úgy vélekedve, hogy az eset csak „fokozni fogja a feszültséget”.
„Visszataszító bűncselekmény”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a hír hallatán kedd este New Yorkban elfogadta Kofi Annan ENSZ-főtitkár javaslatát egy nemzetközi törvényszék felállításáról a Haríri-gyilkosság ügyében. A libanoni kormány – melynek tagjai mind a meggyilkolt miniszterelnök követői – már előző héten megszavazta a javaslatot; Emile Lahud, az ország Szíriát támogató elnöke azonban tiltakozott ellene. A Rafik al-Haríri elleni, 2005. februári bombamerénylet gyanúsítottai között vannak Lahud bizalmasai és a szír titkosszolgálat tagjai is.
George Bush tegnapi reakciójában azt rótta fel Szíriának és Iránnak, hogy a bejrúti kormány destabilizációjára törekednek, de konkrétan egyik országot sem vádolta a Dzsemájel-merénylet elkövetésével. Az amerikai ENSZ-nagykövet, John Bolton kijelentette: arra fog törekedni, hogy a felállított nemzetközi törvényszék a Dzsemájel elleni merényletet is kivizsgálja.
Szíria elítélte a merényletet, „visszataszító bűncselekményként” értékelve azt, mely a békét és a stabilitást veszélyezteti Libanonban. Szíria – a szír állami hírügynökség, a Sana híradása szerint – „rendkívüli módon érdekelt” Libanon biztonságában, stabilitásában és a libanoni nép egységességében. Szíria korábban éppen azzal legitimálta Libanon megszállását, hogy a szír csapatok jelenléte stabilizálja a törékeny egyensúlyt a régióban – így a mostani szír reakció a Szíria-ellenesek számára akár fenyegetésként is hathat.
Kronológia
2005. február 14.: Libanon Szíria-ellenes kormányfője, Rafik al-Haríri és további 22 személy hal meg egy bejrúti bombamerényletben. A bomba egy teherautóban volt elrejtve. Az ENSZ vizsgálatot indít, és a gyanú Szíriára terelődik.
2005. június 2.: Szamír Kasszír újságíró a kocsijába rejtett pokolgép áldozata lesz. Kasszír rendszeresen felemelte szavát a Libanonban túlságosan jelen lévő szíriai befolyás ellen.
2005. június 21.: A Szíria-ellenes politikus, a Libanoni Kommunista Párt volt vezetője, George Hawi az autójába rejtett bomba által leli halálát.
2005. július 12.: A Bejrúttól északra található keresztény területen elkövetett merényletben megsebesül az ideiglenes védelmi miniszter, Elias al-Murr, egy ember meghal.
2005. szeptember 25.: Merényletet követnek el a keresztény televíziós újságíró, May Chidiac ellen. A Szíria kritikusaihoz tartozó Chidiac az autójára erősített pokolgép robbanásától megsérül, de nem hal meg.
2005. december 12.: Merényletben hal meg Gebran Tueni Szíria-ellenes parlamenti képviselő, egy napilapkonszern tulajdonosa. A merényletet egy ismeretlen csoport, a „Harcosok a Levanteiek Egységéért és Szabadságáért” vállalja magára.
2005. november 21.: Pierre Dzsemájel ipari miniszter az autójára zúdított golyózáporban hal meg.
(Forrás: Spiegel, Wikipedia, MTI)
A cikkben szereplő fotó illusztráció, a Szabadság téri Református Templomban rendezett fotókiállítás egyik darabja.
