„Trapper farmer drága kincs, jó ha van, de jobb, ha nincs”
NOL * Népszabadság Online * 2006. november 20.
Ez a világot megmozgató ruhadarab eredeti nevén blue jeans, számos könyvsiker témája lett az utóbbi évtizedben. De hogy kerül ide a pápai Kékfestő Múzeum, mely egy ősi kézműves mesterség hagyományait ápolja? A munkástól miniszterelnökig mindenki hordja. Elnyűhetetlen és folyamatosan megújulni képes, ritkán divat, mégis mindig az. „Ő” a farmer, az örökéletű.
A kapocs az indigó – hagyományos indigónövény Indigofera tinctoria, később szintetikus változata -, mellyel ma is festik a farmerszövetet, és rezerv eljárással – szigetelőmasszával (pappal) megmintázva majd indigócsávában megfestve – készülnek a kékfestő termékek.
Loeb Strauss 1829-ben született bajorországi ortodox zsidó család sarjaként. Apja halála után tizennyolc évesen bátyait követve Amerikában próbált szerencsét. Nevét először Levy-re, majd Levi-re angolosította. 1853-ban megalapította Strauss két testvérével a Levi Strauss and Co. céget. Az 1930-as évek elején a westernfilmek és a vadnyugat az amerikai álom középpontjába került. A farmer a cowboyok viselete lett, a szabadság és a függetlenség jelképévé vált, amit a kor filmszínészei is többek között John Wayne, Gary Cooper is hirdetettek a filmvásznon. „…jobb, ha nincs!”
A farmergyártás technológiája sokat fejlődött Levi Strauss kora óta. A kémiatudomány és a gépesítés nagyban elősegítette a termék nagy tömegben való előállítását. A mai modern divat azonban olyan változatos külső megjelenést követel, melynek kivitelezése gépek segítségével, de gyártósor nélkül darabonkénti munkával biztosítható, ilyen a roncsolás, koptatás, batikolás, díszek felvarrása.
A magyar farmer alapanyagának gyártása a Buda-Flax Csillaghegyi Szövőgyár nevéhez kapcsolódik. „Trapper farmer drága kincs, jó ha van, de jobb, ha nincs…” szlogent a kezdeti bizalmatlanság szülhette, melyet más magyar termékre is használtak. A korban kiválónak számító reklámkampány eredményeképpen hamar közkedveltté vált. A Skála-Coop 1980. március 14-28. között „Trapper heteket” rendezett, a televízió folyamatosan sugározta a különböző Trapper reklámfilmeket.
Ma Magyarországon három nagy gyártó cég, a Levi”s, a Mustang és a Thomas Jeans működik a szövést kivéve a teljes vertikummal, továbbá több a kikészítésre szakosodott mosoda.
Magyar rokker farmercuccban
A farmerviselet meghatározta a 70-es, 80-as évek ifjúságának életét. Példamutató és divatalakító volt a hazai rockegyüttesek fellépő viselete, akik mindig márkás darabokat viseletek, melyekhez Magyarországon nem lehetett hozzájutni. A magyar rokker kezdetben elválaszthatatlan tartozéka volt a farmercucc, melyekre még kitűzők, felvarrók is kerültek. Ma már kevésbé jellemző a farmer viselése, hanem inkább a fekete szín és a bőr dominál, mely valószínűleg a farmer általánossá válásával magyarázható.
A 70-es évek hippije békejeleket, virágszimbólumokat aggatott farmerjára. A 80-as évek rockzene rajongói pedig együttesek neveit, dalszövegeit írták kedvenc dzsekijükre. A gyermekruházatban divatosak voltak a Disney vagy más mesefigurákat ábrázoló felvarrók.
A világ divatirányzatait a hazai divat néhány év késéssel követte. A farmer esetében viszont majdnem egy évszázad telt el, míg itthon is felbukkant egy-egy darab. Az első farmernadrágok a 60-as évektől kezdve jelennek meg Magyarországon. A társadalom egy része előítéletekkel telve rosszallóan tekintett a farmert viselő fiatalokra. A társadalmi elfogadottsága és ezzel egyedisége a rendszer szorításának enyhülésével, a ruhadarab elterjedésével csökkent, a csoportkultúrák öltözete mellett a hétköznapi, szabadidős viselet meghatározó részévé vált. A 80-as évek a változatosabbá válás korszakának is tekinthető. Körvonalazhatunk néhány jelentősebb divatidőszakot, fazon, szín, koptatás, díszítés stb. alapján, mint pl. a márvány korszak, a színes farmerek, kockás farmer, csíkos farmer.
A 90-es évek elejétől napjainkig farmer boomról beszélhetünk, mely a piacok megnyitásának, a társadalmi viselet változásának – a ruhadarab elfogadottsága -, a viselők nemének és korának arányában történő változásnak – életszínvonal emelkedése- köszönhető.
A farmer történetét végigköveti az a sajátos kettősség, mely a munkaruha és divatdiktáló ruhadarab egymás mellett élését, a szabadságra való törekvés és szabadság érzését jelenti, mely az önkifejezés számos lehetőségét rejti magában.
A páratlan kiállítás helye a Kékfestő Múzeum Pápán, ahol november 23-tól május 31-éig láthatjuk a farmer igaz történetét.
