A Magyar Írószövetség nem akar a pártpolitikába beavatkozni, tagjai ugyanakkor nyugodtan politizálhatnak, akár párttagok, képviselők is lehetnek – nyilatkozta L. Simon László, a szervezet titkára csütörtökön az MTI-nek.
L. Simon László ezt annak kapcsán mondta az MTI-nek, hogy a hírügynökségnek adott minapi interjúban „pártvonalon elkötelezett” tagok kilépéséről is beszélt, ám – félreértés folytán – az jelent meg, hogy az elmúlt időszakban távozott nyolc tag mindegyike valamelyik párt oldalán elkötelezett személy.
„Az utóbbi időben kilépett tagok között vannak valamelyik párt oldalán elkötelezett személyek is, de ez nem probléma, a Magyar Írószövetség tagjai lehetnek párttagok, vállalhatnak politikai szerepet, ezt az alapszabályunk nem zárja ki” – mondta a szervezet titkára csütörtökön.
L. Simon László a problémát abban látja, ha a szövetséget pártpolitikai indíttatásból akarják beskatulyázni vagy támadni, noha az egy olyan szakmai, civil szervezet, amely a kortárs magyar irodalom alkotóit, értelmezőit és közvetítőit tömöríti, miközben igyekszik jelentőségéhez mérten részt venni a közéletben.
A gond az, hogy minden olyan kérdés, amely túlmutat az irodalom esztétikai problémáin, annak politikai vetülete van – utalt L. Simon László a honorárium-problémákra, a támogatásokra.
Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy a szövetségnek a tavalyi húszmillió forintos támogatás után az idén hatmillió forintot ítéltek meg, de ezt az összeget még nem kapták meg – tette hozzá.
A politikához fűződő sajátos viszonyukat érzékeltetve elmondta, ha a kultúra intézményeinek ellehetetlenítését bírálják, az bizonyos olvasatban azt jelenti, hogy támadják a kormányt.
Hogyan lehet úgy érdeket védeni, hogy ne politizáljunk? – tette fel a kérdést. Ilyen értelemben van politikai szerepe a szervezetnek – magyarázta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a politika az írószövetség értelmezésében a közösség ügyvitelét jelenti, ilyen értelemben nem lehet elvitatni a szövetség politizálási jogát.
L. Simon László azt érzékeli, hogy az írószövetséget évek óta próbálják politikai szerepbe „beletolni”, de az ellentétes a szervezet szándékával.
Az október 16-i, a miniszterelnök balatonőszödi beszédét, valamint a 23-i, a rendőri fellépést bíráló írószövetségi nyilatkozatokról szólva elmondta: azoknak volt politikai éle, de a szövetséget ezért nem kell pártpolitikai szereppel felruházni.
Ezt mindkét oldal megpróbálja felhasználni, ez ellen nehezen tud a szövetség védekezni – fogalmazott.
Döbrentei Kornél költőnek a Tilos Rádió előtt 2004. január 11-én mondott beszédét a szövetség akkori tagjai közül többen gyűlöletre uszító, antiszemita beszédnek ítélték, a szövetség elhatárolódását, illetve Döbrentei kizárását sürgették. Az ügy fejleményeként mintegy 140 tag lépett ki a szövetségből.
A csaknem ezer tagot számláló szervezetben az akkori kilépési hullám óta négy tagfelvételi bizottsági ülést tartottak. A 97 jelentkezőből 54-et vettek fel, egyetemi professzorok, irodalomkritikusok, írók, múzeumigazgatók, költők is felvételt nyertek, határon túliak is vannak közöttük – ismertette a titkár.
A 2004-es kilépésről szólva megjegyezte: azóta többen kérték visszavételüket, amelyről kizárólag a hivatalos formai feltételek alapján döntöttek.
A tagfelvétel alapvető kritériumai között két megjelent könyvet, két írószövetségi tag szakmai ajánlását említette L. Simon László, hozzátéve, hogy a felvételi bizottság az ajánlások és az önéletrajz alapján dönt, azt azonban a választmány megvétózhatja.
A könyvek színvonalát és a kiadót is nézik, de az írószövetség elég nagyra nyitja kapuit, nem csak Kossuth- és József Attila-díjas alkotókat tömörít – magyarázta. A felvételi bizottságban olyan neves szerkesztők foglalnak helyet, akik átlátják az irodalmi életet – tette hozzá.
Ugyanakkor, a sok kilépő miatt, az írószövetségről már nem lehet azt mondani, hogy az irodalom érdekeit képviselő egyetlen szervezet lenne, ehhez négy-öt szervezetnek össze kellene fognia – vázolta a lehetséges megoldást.
A Magyar Írószövetség szociális, szakmai és jogi ügyekben azonban továbbra is képviseli a magyar írókat, székháza pedig – könyvtárral és rendezvényteremmel – lényegében művelődési házként is üzemel – mondta L. Simon László.
Forrás: MTI
