Az időközi választások nemcsak a demokratáknak hoztak nagy áttörést. Keith Ellison személyében először nyert kongresszusi mandátumot egy muszlim képviselő az Egyesült Államokban.
Keith Ellison 43 éves ügyvéd a populista retorikát sokkal célravezetőbbnek találta a kampányában a vallásinál, miután azonban Minnesotában megnyerte az időközi választásokat, elsősorban azzal került a címlapokra, hogy ő lett az amerikai kongresszus első muszlim képviselője.
Elemzők szerint jelzésértékű, hogy éppen a többségében fehérek lakta Minnesotából érkezett. Az állam demográfiai mutatói jelentős változásokon mentek át az utóbbi években, különösen sok szomáliai és etiópiai választotta új otthonának az államot. Tavaly több bevándorló érkezett Minnesotába, mint az elmúlt huszonöt évben bármikor, becslések szerint ma már csaknem százötvenezer muszlim él az egykor többségében lutheránus államban.
Háttal a sztereotípiának
A demokraták új képviselője tizenkilenc évesen tért át az iszlám hitre, vallásosságáról azonban nem sokat beszélt a kampányban. A muszlimokról kialakított sztereotípiáknak hátat fordítva, kiállt a melegek jogai mellett, és támogatta az abortuszt. A demokratákkal összhangban követelte, hogy a csapatokat azonnal vonják ki Irakból.
„Nem muszlimként, hanem amerikaiként indulok a választásokon” – állította, és ezzel a támogatók széles körét maga mellé tudta állítani, a többi között a Nemzeti Zsidó Demokrata Tanácsot, valamint egy tekintélyes minneapolisi zsidó újságot is, amely a republikánusok zsidó származású jelöltje, Alan Fine helyett az ő programjában látott fantáziát. Sikerült meggyőznie Jesse Jacksont is, a demokraták volt – és eddig egyetlen afroamerikai – elnökjelöltjét, aki szintén mellette kampányolt. Ellenfeleinek viszont kézenfekvő érvet adott a politikus korábbi kapcsolata Louis Farrakhannal, a radikális Iszlám Nemzete elnevezésű szervezet vezetőjével.
Az amerikaiak ragaszkodnak ugyan a szekuláris kormányhoz, megválasztott tisztségviselőik azonban rendszerint a Bibliára esküsznek. Ellison lesz az első az amerikai kongresszusban, aki a Koránra fog felesküdni.
Célpontban
A választások előtt készült felmérések szerint az amerikai muszlimok 42 százaléka vallja magát demokratának, 17 republikánusnak, 28 százalékuk pedig egyik párthoz sem kötődik. Társadalmi kérdésekben általában konzervatív nézeteket vallanak, a 2001. szeptember 11-i merényletek után azonban a muszlim közösségeket ért támadások miatt sokan átpártoltak a demokratákhoz. A változás jelentős: 2000-ben, az elnökválasztáson az amerikai muszlimok szinte egységesen támogatták a republikánusok jelöltjét, George W. Busht. Négy évvel később viszont John Kerryre és a Demokrata Párt jelöltjeire szavaztak. A közbeeső négy évben a muszlimok célpontnak érezték magukat: a kormány több muszlim jótékonysági szervezetet is bezáratott, mert állítólag terroristákkal álltak kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, a Bush-kormányzat terror elleni háborúja az iszlám ellen indított hadjárat. Az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának felmérése szerint mindössze tizenkét százalékuk hiszi azt, hogy megérte háborút indítani Irak ellen, és csak tíz százalékuk véli úgy, hogy a katonai eszközök jogosak a demokrácia terjesztésében. Nyolcvankét százalékuk állítja, hogy a terrortámadások ártanak az Egyesült Államokban élő muszlimoknak, míg hetvenhét százalékuk hisz abban, hogy a muszlimok ugyanazt az istent imádják, mint a keresztények és a zsidók. Az iszlám vallás Amerikában élő követőinek többsége magas iskolai végzettséggel rendelkezik, és az európai országokkal ellentétben sikeresen integrálódtak a többségi társadalomba. Nyolcvanhat százalékuk például megünnepli július negyedikét, a függetlenség napját, hatvannégy százalékuk házán pedig ott lobog az amerikai zászló.
Tabuk és remények
Amerikai muszlimok milliói most azt várják, hogy Ellisonnak sikerül árnyalnia a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta róluk kialakult meglehetősen sötét képet. Azt remélik, hogy a képviselő más muszlimokat is arra buzdíthat, hogy vállaljanak részt a politikai életben. Sokan úgy gondolják, Ellison tabut döntött, és sikerét a választásokon John F. Kennedy elnök győzelméhez hasonlították: ő volt az első, aki római katolikusként beköltözhetett a Fehér Házba.
Sikere címplapsztori volt az arab világ legjelentősebb újságjaiban, és vezető helyen hozták a hírt a televíziók is. Az al-Keida nemzetközi terrorszervezethez köthető két internetes oldal azonban azt sugallja, hogy a terroristák komédiának tekintik Ellison megválasztását. Szerintük ő az első zsidó muszlim, akit beválasztottak a kongresszusba. Az amerikai muszlimok viszont a győzelme után nem tartják elképzelhetetlennek azt sem, hogy az Egyesült Államoknak egyszer muszlim elnöke lesz.
VÉ
